Adóbizonyítvány a földvételhez
Minden esetben úgynevezett adó- és értékbizonyítványt kell bemutatniuk a családi gazdálkodóknak, ha támogatott állami hitelből termőföldet akarnak vásárolni - értesült a Világgazdaság. E dokumentum beszerzését a családi gazdaságok külön dotációit tartalmazó kormányrendelet eredetileg nem írta elő kötelezően, a változtatás egy múlt heti módosítással került a jogszabályba, közvetlenül a hitelezés e hét hétfői rajtja előtt. A bizonyítványokat a gazdálkodóknak az önkormányzati jegyzőknél kell kérniük. Beszerzésük földrészletenként 3 ezer forint többletköltséget jelent. A rendeletmódosítást jogi szempontból az indokolta, hogy a jegyzőket a bizonyítványok kiadására felhatalmazzák.
A változtatás ugyanakkor valójában a családi gazdaságok rendkívül kedvezményes hitelezésével megbízott, állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) érdekeit szolgálja. Egyes hírek szerint a módosítást kifejezetten az MFB kezdeményezte, de ezt a pénzintézetnél nem erősítették meg.
Az MFB szándéka mindenesetre az, hogy plusz hitelbiztosítékot kér a családi gazdaságoktól, ha az általuk feltüntetett vételár meghaladja az értékbizonyítványokban rögzített földárat - tudtuk meg. A biztosíték - amely gyakorlatilag bármilyen vagyontárgy lehet - a különbözetre terjedne ki. Ezzel az MFB - a normál pénzintézeti gyakorlatnak megfelelően - bebiztosítaná magát arra az esetre, ha a családi gazdaságok valamilyen okból tönkremennének. Ilyenkor ugyanis a földhitel behajtásának fedezete maga a termőterület lenne, amelyet a cégbírósági bejegyzés alatt álló Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht. értékesítene. Az így befolyt összeg azonban önmagában nem lenne elegendő a teljes tartozás kiegyenlítésére, ha a korábbi vásárlás a normál piaci árakat meghaladó értéken történt. Ágazati vélemények szerint az igazolások előírására az MFB szempontjából azért is szükség volt, mert egyes pályázóknál előfordulhat, hogy a magas földárak feltüntetésével kapott hitel egy részét egészen más célokra igyekeznek felhasználni.
Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban a földárak (és a haszonbérleti díjak) számos helyütt megugrottak, elsősorban a február 22-én hatályba lépett új elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend miatt. Az árakat elsősorban az hajtotta fel, hogy külföldi befektetők és hazai jogi személyek is ráígértek az eddigi összegekre. Így akartak ugyanis területekhez jutni a családi gazdaságokat és a helybenlakókat preferáló új előírások életbelépése előtt (VG, 2002. február 21.).
Vélhetően az eddiginél többet kell kínálniuk ezután a termőföldekért a családi gazdálkodóknak is, ha élni kívánnak elővásárlási jogukkal. (Ez esetben ugyanis át kell vállalniuk a mások által kínált árakat.) Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy a jegyzők a bizonyítványokban a jelenleg reális földértéket tüntetik fel, ha a korábbi időszak piaci viszonyaiból indulnak ki. Emiatt a dokumentumok beszerzése felesleges utánajárást és pluszkiadást okozhat, az új procedúra pedig megnehezítheti a hitelhez jutást a kedvezményezett termelők számára.
Külön nehézségek léphetnek fel a kezdő családi gazdálkodóknál, akik esetleg nem tudnak kellő biztosítékot felmutatni a tényleges és az értékbizonyítványban szereplő földár közötti különbözetre. Szakértők szerint ráadásul az MFB mostani aggodalma több esetben azért is felesleges lehet, mert az uniós csatlakozás közeledtével az eddigi 200 ezer forint körüli hektáronkénti földárak növekedése, vagyis a földalapú hitelezési kockázat csökkenése is várható.
Hazafi László
