Ausztria gazdasága nyerne az EU-bővítésen

A bécsi gazdaságkutató intézet (Wifo) tanulmánya szerint Ausztria a keleti bővítés egyik fő nyertese, a csatlakozás elmaradásának pedig fő vesztese lenne. Az új tagok felvétele ugyan Bécs számára is többletköltségekkel jár, ezt azonban a várható nyereségek bőven pótolják.

Az osztrák gazdasági kamara által kért elemzésben a Wifo azt vizsgálta, hogy mi lenne, ha a tíz tagjelölt felvétele legalább hat évvel kitolódna. Az intézet szerint a bővítés elmaradása esetén az évenkénti 200 millió eurós többletkiadás ellenében 720 millió körüli éves elmaradó haszon állna. Az esetleg elmaradó, de a korai csatlakozás esetén realizálható haszon abból adódna, hogy a volt keleti blokk államai fölöttébb nagy arányban részesednek az osztrák kivitelből. A jelentés rámutat, hogy az 1990-es fordulat idején még szerény, 1,24 milliárd eurónak megfelelő kivitel ebbe a térségbe a hatszorosára növekedett, ami legalább 100 ezer új munkahelyet teremtett.

A csatlakozás lefújása esetén rövid távon két kedvezőtlen hatás jelentkezne. Az egyik abban nyilvánulna meg, hogy a csökkenő vagy elhagyandó vámok ellenére továbbra is fenn kellene tartani a vámolási eljárásokat, ami esetenként elérheti a kereskedelmi érték 5 százalékát. A másik a külkereskedelem dinamikájának mérséklődéseként jelentkezne, és egy legalább 270 millió eurós GDP-kiesés formáját öltené. Ez utóbbi arra lenne visszavezethető, hogy Ausztria az EU lakosságának 2 százalékát adja, az unió keleti kereskedelméből viszont 8 százalékkal részesedik. A Wifo által készített tanulmány azzal is számol, hogy a csatlakozás elmaradása hat éven keresztül 8000 fővel kevesebb foglalkoztatottat jelentene az osztrák gazdaságban.

VG-összefoglaló