Bankszövetségi vétó földügyben

A földtörvény módosítását, a nemzeti földalapról szóló jogszabályt és a kormány birtokpolitikai irányelveit is megtámadja az Alkotmánybíróság (Ab) előtt a Magyar Bankszövetség (MBSZ) - értesült a Világgazdaság. Információink szerint a szervezet beadványa tegnap elkészült, és azt - egy formálisnak tekinthető elnökségi véglegesítés után - várhatóan pénteken be is nyújtják.

Az MBSZ alkotmányellenesnek tartja az új elővásárlási és elő-haszonbérleti szabályozást, a termőföld állami kisajátítására vonatkozó előírásokat és a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht. számára 50 éves bérbeadási lehetőséget biztosító passzust ? tudtuk meg. A szervezet szerint a hatályos haszonbérleti rendszer diszkriminálja a társas vállalkozásokat, mert a családi gazdaságok, a helyben lakók és a földalap mögé, az utolsó előtti helyre sorolja azokat a kedvezményezetti rangsorban. A földkisajátítási rendelkezések ezenfelül indokolatlanul térnek el az ilyen jellegű általános szabályoktól. Nem tartja megalapozottnak azt sem, hogy az MNFA 50 évre is haszonbérbe adhat termőföldeket, miközben a földtörvény 10 éves maximális időtartamot határoz meg.

A szövetség különösen példátlannak ítéli azt a nemrégiben megjelent, visszamenőleges kormányrendelkezést, amely 50 éves földbérletet tenne lehetővé az MNFA jogelődje (az ÁPV) által tavaly, tehát az új szabályozás hatályba lépése előtt kötött szerződéseknél. Mint beszámoltunk róla, ezzel gyakorlatilag "felülírták" az MNFA-ról szóló törvényt, amely az 50 éves bérleti időt csak az új megállapodásoknál engedné meg. Korábbi információink szerint a visszamenőleges szabályozással kifejezetten a mára privatizált 12 volt állami agrárgazdaságot akarják tartós földbérlethez juttatni, mivel azokat a kormány - miként a közelmúltban megjelent birtokpolitikai irányelvekből is kitűnik - megkülönböztetett figyelemben részesíti (VG, 2002. február 25.). Az MBSZ megtámadja az Ab előtt az irányelveket is, mert azok a ma működő társas vállalkozások zömének jövőbeni szerepére egyáltalán nem térnek ki.

A szövetség felmérései szerint a ma hatályos földszabályozás az agrárium 300 milliárd feletti hitelállományából mintegy 150 milliárd forintnyi, hosszú lejáratú (fejlesztési) hitel visszafizetését veszélyeztetheti, mert számos gazdasági szereplő, különösen a szövetkezetek és más jogi személyek elveszthetik bérelt földterületeiket, vagyis termelésük bázisait. Ez hosszabb távon az éven belüli hitelezésre is kihathat. Banki szakértők közölték: a mezőgazdaságban szerkezetátalakításra szükség van, de azt a kormánynak piaci rendelkezésekkel, nem pedig a most érvényben lévő, adminisztratív beavatkozásokkal kellene elérnie.

Korábban már több ágazati szakmai és érdek-képviseleti szervezet is beadványt nyújtott be az Ab-hoz a kifogásolt földügyi szabályozás miatt.

Szakértők most különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MBSZ is alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. Mint ismert, a szövetség a 2000-ben elfogadott üzletrésztörvényt is megtámadta az Ab-nál, amely tavaly tavasszal a jogszabályt és a hozzá kapcsolódó végrehajtási kormányrendeletet teljes egészében megsemmisítette.

Akik az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valójában nem a jogszabályokat, hanem a magángazdákat támadják - mondta lapunknak Farkas Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Akik most új lehetőségekhez jutnak, mindenhol kedvezően fogadják a változtatásokat, ami a szövetkezeti lobbinak nyilvánvalóan nem tetszik - fogalmazott az elnök.



Hazafi László