Erősödhet a belépés után az agyelszívás

Tovább erősítheti a magasan képzett fiatal magyar munkavállalók külföldre áramlását az ország EU-csatlakozása - véli Jacques A. Mertzanopoulos, az Arthur Hunt fejvadász cég bécsi ügyvezető partnere, aki 11 éve foglalkozik magyar munkaerő Nyugat-Európába való közvetítésével. A cég által szervezett tegnapi kerekasztal-beszélgetésen Mertzanopoulos úgy fogalmazott, ma sokszor már csak annyi a különbség a fiatal, jól képzett magyar, illetve osztrák vagy német munkavállalók között, hogy a magyarok egy nyelvvel többet beszélnek.

A magyarok versenyképességi hátránya a múlté, az Arthur Hunt (főleg Francia- és Németországból származó) tapasztalatai szerint a fogadó cégek egyre elégedettebbek velük. Mivel azonban az elérhető jövedelemben továbbra is nagy a különbség, 2-4 évre nagyon sok jól képzett magyar fogja elhagyni az országot a határok megszűnésével párhuzamosan - jósolja a bécsi szakértő.

Rolek Ferenc MGYOSZ-alelnök, a Budapest Bank hr-vezetője úgy látja, az EU-csatlakozással az a tendencia is megerősödik, hogy a 2-4 év után külföldről hazatérő, jól képzett magyar munkavállalók nem hajlandók teljesen visszaállni az itthoni jövedelmi szintre. Az ő tapasztalatai szerint egyébként a külföldön dolgozó fiatal magyarok közül a legtöbben vissza is jönnek, s olyan élményekről számolnak be, hogy "nagyon hasznos volt ez a néhány év, sokat tanultam, de kicsit unatkoztam, kicsit lassú volt odakint minden".

A Nyugatra vándorlásban azonban nem a magasabb jövedelem, vagy a (honihoz képest) kényelmesebb munkatempó az egyetlen motiváló tényező. Mezővári Johanna, a UPC Magyarország személyügyi vezetője úgy látja, hogy azok a magyarok, akik idehaza elértek egy bizonyos pozíciót, sokszor már csak külföldön tudnak továbblépni. Nem csupán a pénzért mennek néhány évre Nyugatra, hanem azért is, mert tovább akarnak fejlődni, illetve sokszor amiatt, mert idehaza még meglehetősen instabil a környezet, nem érzik eléggé biztonságban magukat.

Kiss György, az írországi bejegyzésű ETel távközlési szolgáltató hazai leányvállalatának hr-igazgatója azt a példát hozta fel a magyar mérnökök versenyképességére, hogy cégük frankfurti központjában a német mérnökök gyakran kérnek tanácsot egy-egy probléma megoldására magyar kollégáiktól. Szerinte ha megnyílnak a határok, sok nyugat-európai mérnök bajba kerülhet, mert közép-európai szakmabeli társaik nemcsak olcsóbbak, de gyakran jobban is képzettek.

Miért van tehát szinte minden külföldi cég magyar leányvállalatának topmenedzserei között néhány külföldi is? Jean Yves Alquier, a Club of Budapest vezetőségi tagja szerint ez nem a magyarokkal szembeni bizalmatlanság jele, hanem abból a megfontolásból ered, hogy a tulajdonosok szeretnék a Nyugaton megszerzett tapasztalataikat is idehozni. A nyugati és magyar vezetők közti konfliktusok egy másik forrása az lehet, hogy a közép-európai térségbe általában nem a legjobban képzett nyugatiak jönnek. Gáborján László, a budapesti Arthur Hunt ügyvezető partnere arra emlékeztetett, hogy az OTP vagy a Mol szlovákiai leányvállalatának menedzsmentje sem helybéliekből áll, hanem magyarokból. (UGy)

Munkatársunktól