Erőszak helyett korrupció
Az idei kampány érdemben nem különbözik a korábbi választásokat megelőző időszakoktól abban a tekintetben, hogy ismét számos "ügy" került az érdeklődés középpontjába a választásokat megelőző időszakban - vélekedett több, lapunk által megkérdezett szakértő is. Ezzel szemben lényeges különbség mutatkozik abban: míg 1998-ban az egymással szemben álló felek elsősorban különféle erőszakos bűncselekményeknek igyekeztek politikai felhangot adni, addig az idei kampányidőszakra egyelőre inkább az olyan ügyek "felkarolása" jellemző, amelyekkel kapcsolatban a választók - okkal vagy ok nélkül - úgy érezhetik, hogy súlyos forintokat húztak ki a pénztárcájukból törvénytelen, vagy legalábbis megkérdőjelezhető módon.
Ennek ellenére a pártok nem hagyják ki az "őket" ért erőszakos támadásokban rejlő lehetőséget sem. Így Oláh János MIÉP-es képviselőjelölt bántalmazása mögött nemcsak pártja, de Orbán Viktor kormányfő is politikai indítékokat vélt felfedezni, míg az elmúlt negyvennyolc órában egymás után jelentek meg hírek az MSZP egyik kerületi kampányfőnökének, majd Mezőtúron kampányoló MIÉP-aktivistáknak a megfenyegetéséről, végül a Magyar Nemzet közölt írást az MDF egyik bicskei aktivistájának bántalmazásáról, amelyekkel kapcsolatban valamennyi sértett politikai okokat emlegetett.
Ennek ellenére a mostani esetek durvaságukban egyelőre elmaradnak az előző választást megelőző időszak eseményeitől. Az 1998-as kampány kezdetére erősen rányomta a bélyegét Fenyő János vállalkozó meggyilkolása, amely napokig uralta az újságok címlapját. Ezt követte az 1998. március 12-én elkövetett robbantás a Halló bár előtt, majd két nap múlva az FKGP székháza előtt találtak egy bombát. Három nappal később Torgyán József kisgazda pártelnök háza előtt lépett működésbe egy robbanószerkezet, majd április végén a Király utcában hajtottak végre újabb robbantást. Az esetek egy részére később fény derült, de a közbiztonság kérdése a kampány egyik központi témájává vált.
Emellett nem egy esetben gazdasági jellegű ügyek is a politikai viták tárgyává váltak, így az SZDSZ Mérleg utcai székházának áruba bocsátása, vagy a Fidesz 1994-es kampányszervezőjével szemben folytatott nyomozás. Mind az 1998-as, mind a most folyó kampány során többször elhangzott Várhegyi Attila neve, miután a rendőrség az ellene folyó nyomozást 1998 áprilisában fejezte be vádemelési javaslattal, míg a bíróság tavaly novemberben hozta meg elsőfokú döntését, amelylyel kapcsolatban számos bírálatot váltott ki az ügyészi vádak utolsó pillanatban történő enyhítése.
Ezt követően pattant ki a Gresham-palota eladásával s Med-gyessy Péter személyével kapcsolatos ügy, amely minden valószínűség szerint már végigkíséri a választási kampányt, mivel a befolyással való üzérkedés alapos gyanújával december óta folyó nyomozást azóta nem zárták le, s - az ORFK tájékoztatása szerint - az ügyet napokon belül az ügyészi szervek veszik át. Több támadás érte a kormányoldal vezető politikusainak személyét is: az SZDSZ feljelentést tett a kormányfő bostoni útjával kapcsolatban, és kétes vállalkozókkal hozták összefüggésbe Deutsch Tamás sportminiszter személyét. Az utóbbi napokban az Országimázs Központ által elköltött pénzek felhasználása vált ismét a politikai közbeszéd tárgyává a Népszabadság cikksorozatát követően.
Németh I. Gergely
