BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Felvizezett" EU-reformok

Az Európai Unió vezető politikusai komoly eredményként értékelik a hét végi barcelonai csúcsértekezleten elfogadott gazdasági reformintézkedéseket. Üzleti csoportok szerint azonban az EU ismét képtelen volt levetkőzni az állami szabályozás és gondoskodás régi beidegződéseit.

Az EU állam- és kormányfői megerősítették elkötelezettségüket az unió versenyképességének javítása mellett - jelentette ki José María Aznar spanyol kormányfő. Tony Blair brit miniszterelnök korlátozottnak, de szilárdnak nevezte a csúcs eredményeit, hozzátéve, hogy "Európa kétségkívül sebességet váltott". Blair szerint senki sem vitatja a követendő irányt, pusztán a reformok ütemével kapcsolatban lehetnek nézeteltérések. Párizs ellenállása miatt 2004-től csak a nagyfogyasztók piacán válik szabaddá a gáz- és áramszolgáltatók közötti verseny, a lakossági piacon nem. A lakossági szegmensről legkorábban egy év múlva születhet döntés.

Lionel Jospin francia miniszterelnök az óvatos piacnyitás magyarázataként elmondta: nincs bizonyíték arra, hogy a verseny a szolgáltatás minőségének javulásával járna, és elrettentő példaként Nagy-Britannia, Svédország és Kalifornia árampiaci liberalizációjának káros következményeit említette.

Az EU vezetői szerint a kontinens gazdasága szebb idők elé néz, de még mindig sok a tennivaló a termelékenység tekintetében az Egyesült Államokkal szemben meglévő hátrány lefaragására - idézi a Reuters. Az állam- és kormányfők sürgették az adó- és járulékrendszerek reformját, a nyugdíjkorhatár emelését és a nők munkába állásának előmozdítását szolgáló lépések megtételét, megerősítve azt a korábbi ígéretet, miszerint az elkövetkező tíz év alatt 20 millió új munkahelyet teremtenek, és fejlesztik az oktatást. A szabályozások harmonizációja révén sikerült némi előrelépést tenni az európai közlekedési hálózatok és a pénzpiacok integrációjának területén.

Az uniós vezetők több külpolitikai kérdésben, így az acélvitában az Egyesült Államok elleni egységes fellépésről, illetve az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos állásfoglalásról is határoztak.

Gerhard Schröder német kancellár figyelmeztette a többi uniós tagállamot, ne várják, hogy Berlin viselje az EU bővítésének költségeit. Kijelentette, hogy az 1999-ben elfogadott pénzügyi perspektíva adja meg Németország hozzájárulásának kereteit. A barcelonai csúcson részt vevő Orbán Viktor magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az EU versenyképesebbé tételének egyik fő eszköze a bővítés, mert ezzel tovább szélesedik az unió egységes belső piaca, és gazdaságilag sikeres országok kapcsolódnak be e folyamatba - írja az MTI. (Kommentárunk a 16. oldalon)

VG-összeállítás

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.