Március 11-i dátummal elrendelte a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht. cégnyilvántartási bejegyzését a cégbíróság, tudtuk meg. Erre úgy nyílhatott lehetőség, hogy a jelenleg előtársaságként működő, százszázalékos FVM-tulajdonú kht. eleget tett a február közepén hozott hiánypótlási végzésnek, és módosította alapítói okiratát.

A változtatásra elsősorban azért volt szükség, mert az MNFA a létesítői dokumentumban ki kívánta kötni, hogy üzleti titokra hivatkozva megtagadhassa a betekintést a működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba. A cégbíróság ezt ellentétesnek találta a közhasznú szervezetekről szóló törvénnyel. A cég a felszólítás nyomán az üzleti titokról szóló rendelkezést törölte. Ha ezt nem tette volna meg, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasította volna (VG, 2002. február 26.).

A módosítás révén a földalapos iratokba (szerződésekbe) előzetes egyeztetés után bárki betekinthet majd a kht. szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, illetve a személyiségi jogok figyelembevétele mellett. Információink szerint a mostani hiánypótlásban pontosították a kht. döntéshozatali mechanizmusát és tevékenységeinek besorolását is.

A bejegyzési végzés ellen fellebbezni nem lehet, de hatályon kívül helyezése érdekében bírósági per indítható a cégközlönybeni közzétételtől számított 30 napon belül, tudtuk meg. A jogvitát az ügyészség kezdeményezheti, illetve bárki azok közül, akikre nézve a végzés rendelkezéseket tartalmaz. A cégbíróság a bejegyző végzést hivatalból küldi meg az ügyészségnek, mivel az MNFA közhasznú jogállású társaságként működik és állami vagyonnal gazdálkodik majd.

Mértékadó jogi szakértők szerint a kht.-val, illetve létrehozásával és működésével kapcsolatban számos komoly kifogás merül fel. Mivel azonban a problémák az MNFA megalakításáról szóló törvényből és más módosított földügyi jogszabályokból származnak, az ügyészség előreláthatólag nem indít pert a cégbejegyzéssel kapcsolatban. Az aggályokat - több civil szervezet beadványa nyomán - az Alkotmánybíróságnak (Ab) kell majd tisztáznia - állítják szakértők.

A 30 napos perelhetőségi határidő mindenesetre eleve azt jelenti, hogy a kht. jogi értelemben április végéig támadható marad. A valószínűsíthető Ab-eljárás pedig a céget jóval tovább is bizonytalanságban tarthatja. Mint ismert, már a március 11-i bejegyzés is jókora csúszást jelent a társaság létrehozásában. Ebben közrejátszott, hogy az FVM az alapítói okiratot a cégbírósághoz csak január 29-én adta be, holott az agrárminiszternek a dokumentumot a törvényi szabályozás szerint már január elsején ki kellett bocsátania. A késlekedést az okozta, hogy a benyújtáshoz elengedhetetlen személyi kérdésekről - miként a kormányfői kinevezések dátumából is kitűnik - csak később született döntés.

Hazafi László