FVM-lobbi olasz befektetőkért

A Lameri SpA nevű olasz társaság "termőföldet bérelne több ezer hektáros nagyságrendben gabonafélék termesztésére" - áll abban az olasz befektetési igényeket összesítő dokumentumban, amelyet a magyar kereskedelmi kirendeltség továbbított a Torgyán József vezette agrártárcához 1999-ben. A lapunk birtokában lévő név- és címjegyzéken több más jogi és magánszemély adata szerepel. A befektetők általában tehenészeti telepeket kívántak venni az ország különböző pontjain, és a beruházásokat minden esetben földbérlettel egészítették volna ki. A cím- és igénylistát Mucsi Imre, az FVM korábbi termelési helyettes államtitkára kapta.

Ezt követően a minisztérium hivatalos lépéseket tett az olasz befektetési szándékok kiközvetítésére. Ennek érdekében információink szerint több helyről és ágazati szervezettől is ajánlatokat kértek. A beruházások mellett a külföldi földbérlet 300 hektárig legális lehetett, mivel az 1994 óta hatályos földtörvény csak a tulajdonszerzést tiltotta. Szakértők szerint azonban az olasz igények felkarolása ellentétes volt a magyar gazdálkodók helyzetbe hozására irányuló hivatalos törekvésekkel.

Nem volt szó arról, hogy az olasz befektetők termőföldtulajdont szerezzenek - reagált lapunknak Mucsi Imre. Állítása szerint a minisztérium a külföldi földbérletet sem preferálta. A cél az volt, hogy különböző fejlesztések érdekében tőke érkezzen a forráshiányos mezőgazdaságba. Ennek lehetősége a volt helyettes államtitkár szerint az 1999-es, Vinitaly elnevezésű veronai kiállításon merült fel. Az FVM azt szerette volna elérni, hogy az olasz befektetők a magyar gazdálkodókkal nyereségérdekelt, közös vállalkozásokat hozzanak létre.

Mucsi Imre kérdésünkre közölte: nincs tudomása arról, hogy az akkori befektetési ajánlatokból megvalósult-e valami. Más értesüléseink szerint az FVM most tájékozódik az ügyben. Mint ismert, két éve már heves ágazati vitákat váltott ki egy tanulmány, amelyet az agrártárca százszázalékos tulajdonában lévő Agrárinnovációs (AI) Kht. készíttetett a holland gazdák állítólagos betelepítésével kapcsolatban. Az azóta kirobbant sorozatos botrányok nyomán az AI jelenleg végelszámolás alatt áll.

Szakértői becslések szerint ma mintegy egymillió hektárnyi termőföldet felügyelhetnek külföldiek az országban, amelyből akár 400-500 ezer hektárt is zsebszerződésekkel szerezhettek meg (VG, 2002. február 27.). Jelentős azon (volt) állami területek aránya, amelyek a földtörvény 1994-es hatálybalépése előtt legálisan kerültek külföldi tulajdonba, vagy tartós (esetenként 99 éves) haszonbérletbe.

Hazafi László