Gazdaságok külföldi "fogságban"
Legalább 1200 hektár állami termőföldet bérel a Somogy megyei Nagyatád térségében egy belga tulajdonú társaság, ezért a környékbeli termelők nem tudják növelni területeiket. Kiskó Nándor családi gazdálkodó elmondta: a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-hoz fordult, hogy teremtsen lehetőséget a földek bérletére, illetve megvásárlására kedvezményes állami hitelből. Kiskó 10 hektáros jelenlegi területét akarná bővíteni, de erre a külföldi földbérlet miatt érdemi lehetősége nincs.
Országos jelenség, hogy a több ezer regisztrált családi gazdálkodó nem tud földhöz jutni az állami területek külföldi bérlete vagy tulajdonlása miatt - közölte Sátrai István, a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetségének elnöke.
A szervezet becslései szerint 150-200 ezer hektárnyi állami földet használhatnak külföldiek, összességében pedig már legalább egymillió hektárt birtokolhatnak zsebszerződések, illetve korábbi legális vásárlások vagy bérleti megállapodások révén.
Tóth Károly somogyszobi gazdálkodó elmondta: a belga cég az egykori Dél-somogyi Állami Gazdaság területeinek egy részét szerezhette meg. A helyi termelők úgy tudják, hogy a társaság bérleti megállapodásai tavaly ősszel lejártak, de a korábbi vagyonkezelő több évre meghosszabbította azokat. Sátrai szerint a külföldiek - például irreálisan magas bérleti díjakat ígérve - a földszerzést tovább folytatják, ezért az MNFA-nak kizárásuk érdekében már meg kellett volna kezdenie a földpiaci tevékenységet. A külföldi térhódítást jelzi, hogy egy Somogy megyei precedensértékű esetben a Kaposvári Körzeti Földhivatal az ügyészséghez fordul, mivel egy külföldi tulajdonú cég bérleti díjakkal manipulált, zsebszerződés jellegű haszonbérleti megállapodásokat nyújtott be (VG, 2002. március 8.).
Ugyancsak állami földre vár Bélavári János nagykorpádi családi gazdálkodó is. Kérdésünkre közölte: az ő javára a területeket használó külföldi kft. még az elmúlt évben lemondott egy 36 hektáros, addig parlagon álló földrészletről, de az ügyben eddig sem az ÁPV (az akkori vagyonkezelő), sem az MNFA nem lépett.
Az állami termőterületeket a nemzeti földalapról szóló, januártól hatályos törvény értelmében az eddigi vagyonkezelőktől (az ÁPV-től és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól) az MNFA Kht. veszi át. Korábbi információink szerint az ÁPV március 31-ig 420 ezer, a KVI 38 ezer hektárt ad át, amelyek zömére azonban most is haszonbérleti szerződések vannak érvényben. Sebestyén Róbert, az MNFA Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: az ÁPV-nek és a KVI-nek a földtörvény rendelkezései szerint gondoskodniuk kellett az állami földek hasznosításáról, és az előírásoknak megfelelően adták bérbe azokat. A jogszerű megállapodásokat az új törvényi szabályozás hatálybalépése kapcsán felmondani nem lehet. Így azokat csak közös megegyezéssel, vagy - ha ennek indoka fennáll - rendkívüli felmondással lehetne megszüntetni.
Sebestyén tájékoztatása szerint a mai helyzetben a kht. földvásárlással kívánja növelni azokat az állami földeket, amelyeket később a családi gazdálkodónak adhat tovább. Ugyanakkor nem nyilatkozott arról, mekkora az az állami terület, amelyet a korábbi vagyonkezelők nem kötöttek le haszonbérleti megállapodásokkal, vagyis az MNFA számára rövidesen hozzáférhető lesz. Korábbi információink szerint egyelőre csupán 3,5-4 ezer hektár lesz szabadon hasznosítható, amely a jelenlegi állami termőföldek egy százalékát sem éri el.
Az MNFA Kht.-hez eddig csaknem 90 gazdálkodó fordult földvásárlási, haszonbérleti, földcsere- és területeladási írásbeli
igénnyel, illetve kért tulajdonosi hozzájárulást egyes agrártámogatások megpályázásához - közölte Sebestyén. Utóbbi ügyeket - amelyek az összes igény mintegy 40 százalékát tették ki - a jogvesztő határidők miatt a társaság előre sorolta, és a hozzájárulásokat megadta, míg a földdel kapcsolatos többi igényt nyilvántartásba vette. Az ügyvezető igazgató szerint ezekkel az állami termőföldvagyon március 31-i átadás-átvétele és az ingatlanok áttekintése után tudnak érdemben foglalkozni. Eközben a cégnek ki kell alakítania a földek értékesítésére és haszonbérbe adására vonatkozó részletes szabályozást is a cégbejegyzéstől számított 90 napon belül. Mint beszámoltunk róla, a bíróság a kht.-t március 11-i dátummal vette nyilvántartásba, tehát az új előírások kidolgozási határideje június 9-e.
Hazafi László
