Helyi adók, gazdag települések

Az előzetes összesítések szerint tavaly 265 milliárd forint folyt be a helyi adókból az önkormányzatokhoz. A 3158 helyhatóság közül a rendszerváltás után még csak 308 vetett ki valamilyen helyi adót, tavaly már 3027 élt ezzel a lehetőséggel. A bevételek évek óta tartó dinamikus növekedésének oka az iparűzési adó meghatározó emelkedése, a települések adottságai között azonban rendkívül jelentősek az eltérések.

Ami a beszedett adó összegét illeti, az első helyen Budapest áll, az egy főre jutó adóbevétel alapján viszont az 1,8 millió lakosú főváros csak 52. a rangsorban. A legutóbbi, 2000. évi összesített adatok szerint az egy lakosra jutó helyi adóbevételeket illetően magasan a Veszprém megyei Kékkút vezet, a mindössze 66 lakosú kis falunak ugyanis 44 millió forint iparűzési adót fizetett a Kékkúti Ásványvíz Rt. A második helyen a 89 lakosú Németbánya végzett, amely ezt az eredményt a helyi érckitermelésnek és -szállításnak köszönheti. Dobogós helyet szerzett Berente, mely Kazincbarcikáról vált le a helyi üzemek nagy részével együtt.

A leggyorsabban növekedő helyi adóbevételt minden valószínűség szerint Budaörs könyvelheti el. Wittinghoff Tamás polgármester szerint a főváros nyugati kapujában fekvő város egyrészt kedvező földrajzi adottságainak köszönheti a fellendülést, de ehhez hozzájárult az önkormányzat gazdaságélénkítő politikája is.

Bár a nagy bevásárlóközpontokat sok bírálat éri, a nyugat-európai városfejlődési tendenciák is azt mutatják, hogy ezek mindenképpen megépülnek a nagyvárosok és a főútvonalak vonzáskörzetében. Ha elutasítjuk ezeket a vállalkozásokat, akkor más környékbeli település fogadta volna be őket, így célszerűbbnek látszott kihasználni a lehetőséget - fejtette ki a polgármester.

Akár nagyvárosokról, akár kisebb településekről van szó, a gazdaság fejlődése és az ebből származó iparűzési adó alapvetően meghatározza a helységek fejlődési lehetőségeit. A budaörsi polgármester szerint elsősorban az elmúlt években letelepedő nagy cégektől származó bevételekből tudták korszerűsíteni az oktatási, egészségügyi intézményeket, fejleszteni az infrastruktúrát. Az iparűzési adó teszi lehetővé, hogy a helyi pedagógusokat az országos átlagnál jobban fizessék. Budaörsnek ma saját színháza van, a város sportpályát épített, s már minden szolgáltatás elérhető itt, amiért néhány évvel ezelőtt még a fővárosba jártak a helybéliek.

A sikeres önkormányzatok a szerencsés adottságok mellett az odatelepült vállalkozásokat különböző kedvezményekkel próbálják megtartani, illetve újabbakat odacsábítani. Budaörs a maximálisan kivethető 2 százalékos adókulccsal szemben jelenleg is csak 1,7 százalékos iparűzési adót szed. Külön figyelnek arra, hogy a beruházások előkészítéséhez szükséges hatósági eljárások ne tartsanak a kelleténél hosszabb ideig.

Székesfehérvár 2000-től a korábbi 1,7 helyett bevezette a maximális 2 százalékos adókulcsot, viszont új kedvezményekkel támogatja a vállalkozásokat - fejtette ki Warvasovszky Tihamér polgármester. Az újonnan telepített beruházások árbevétele után három évig 50 százalékos iparűzési adókedvezmény kapható. Az alap-, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés Székesfehérváron felmerült közvetlen költsége - maximum a számított adó 10 százalékáig - szintén igénybe vehető adókedvezményként. A polgármester szerint egyedülálló kezdeményezésük, hogy a városban minden vállalkozás, amely 100 ezer forintnál többet adózik, a befizetett összeg 10 százalékáról belátása szerint rendelkezhet. Míg 1990-98 között önerőből 11 milliárd forintot tudtak költeni városfejlesztésre, 1999 óta már 16 milliárdot fordítottak erre a célra.

Debrecen az idén 5,2 milliárd forintra számít a helyi adóból, s ennek közel 85 százalékát az iparűzési adóból szedik be - fejtette ki Kósa Lajos polgármester. A város a maximális, 2 százalékos adókulcsot alkalmazza, de az önkormányzat - kidolgozott gazdaságfejlesztési programja alapján - az általa előnyben részesített területeken kedvezményeket ad. A polgármester elmondta: Debrecen költségvetésének 10 százalékát tudja fejlesztésre fordítani, de a különböző pályázatokon elnyert pénzek ennek a hárommilliárdnak a többszörösét is elérik. Kékkút tavaly összességében több mint 45 millió forint helyi adót szedett be, s ebből 41 milliót az iparűzési tett ki. Helyi adó nélkül a község legfeljebb az alapellátást biztosító feladatait tudná finanszírozni.

Elsősorban az iparűzési adónak köszönhető, hogy Németbányán minden házban vezetékes víz van, szinte mindenhol bekötötték a telefont, most folyik a gázberuházás, és hamarosan megkezdjük a csatornázást - mondta Aradi Alajos polgármester. A községben a Bakonyi Bauxitbánya Kft., illetve a kitermelt ércet elszállító GeoVolán fizeti az iparűzési adó legnagyobb részét, így gyakorlatilag a két cég által fizetett adó lendítette fel a falut.

Kecskés Ágnes