A magyarokat várják leginkább
A tavalyi 43 százalék után immár az uniós polgárok 51 százaléka támogatja az EU bővítését. A támogatók többsége Spanyolországban és Portugáliában minden aspirálót szívesen látna, máshol inkább csak néhány ország felvételéhez adnák áldásukat.
Az előző felmérés óta a bővítés megítélésében Ausztria, Luxemburg, Svéd-, Spanyol-, Görög- és Írország lakossága esetében is kedvező változást figyeltek meg a közvélemény-kutatók. A britek, a németek, a hollandok és a portugálok véleménye lényegileg nem változott, Francia-, Olaszországban és Belgiumban viszont vesztett népszerűségéből a bővítés.
Az uniós polgárok 51 százaléka elégedett a bővítési folyamat sebességével. A gyorsítás hívei Görögországban vannak a legtöbben (45 százalék), míg azt a legtöbben Ausztriában (23), Német- (23) és Finnországban (22) lassítanák.
A megkérdezettek 68 százaléka szerint a bővítés révén nő majd az EU súlya a világban, 38 százalékuk viszont attól tart, hogy ezzel párhuzamosan saját országuk veszít fontosságából Európában. Az uniós polgárok 64 százaléka véli úgy, hogy új tagok csatlakozásával az EU kulturálisan gazdagodna, 59 százalékuk szerint pedig a kontinens békéje és stabilitása is erősödne. 66 százalék aggódik amiatt, hogy a bővítés révén nehezebbé válik majd az uniós szintű döntéshozatal, 56 százalék pedig szükségesnek véli az EU intézményeinek reformját az új tagok felvétele előtt.
A 13 tagjelölt közül Málta, Magyar- és Lengyelország csatlakozását támogatják a legtöbben, Törökországét, Romániáét és Szlovéniáét a legkevesebben. A támogatottság relatív sorrendje tavaly óta nem változott.
A Magyarország felvételével egyetértők száma az előző felmérés óta négy százalékponttal emelkedett, az azt elutasítóké pedig egy százalékponttal csökkent.
Munkatársunktól
