A térségi fejlődés katalizátorai a repülőterek

Az Európai Unióban az egész uniós térséget átfogóan vizsgáló közlekedési rendszerben (Trans-European Transport Networks, TETN) kezelik a különböző alágazatokat, beleértve a légi közlekedést is. A TETN-ben 381 repülőteret tartanak nyilván. Ezek zöme nem kapcsolódik be az unión belüli légi forgalomba, hanem inkább az adott ország belföldi igényeit elégíti ki, vagy a közvetlen környékre, kistérségre terjed ki a hatóköre.

A képet árnyalja, hogy az uniós regionális politikán belül a közlekedési fejlesztések súlya jelentősen erősödött a bővülési folyamat felgyorsultával, főleg a nyolcvanas évek közepétől. Az 1994-es esseni csúcsértekezleten egy 14 projektből álló programtervet fogadtak el, ezekből mindössze hármat fejeztek be 2000-ig. Később többet módosítottak, és ezekben előtérbe helyezték a különböző közlekedési módok jobb kapcsolódását (intermodalitás) és a vasút felfuttatását. Az újabb bővítési körben érdekelt államoknak jó hír, hogy a vasút fejlődését és az intermodalitást segítő projekteket 2004-ben felülvizsgálják, így akkor már ezek az országok is beleszólhatnak az elképzelések kialakításába.

A légiközlekedési alágazat egyik legfontosabb működési körülménye, hogy a főbb elosztópontok (hubok) szűkülő keresztmetszettel kénytelenek versenyben maradni. Bővítések vannak (London, Heathrow, 5. terminál, Párizs, 3. repülőtér, Liege, Lille stb.), kombinációs kezdeményezések is indultak a vasutakkal, de hosszabb távon "bedugulnak". Pusztán személy- és teherszállítási szempontból felértékelődtek az úgynevezett másodlagos légikikötők (Londonban a Stansted, Frankfurtnál a Hahn, Csehországban pedig Plzen stb.). A nagy repterek telítődése miatt a szolgáltatószektor, továbbá a regionális ipari és kereskedelmi fejlesztésekben érintett befektetők figyelme a másodlagos repülőterek környékére irányul. Ezek egyébként általában 40-50 kilométerre vannak az adott várostól, és megfelelő kifutási-fejlődési potenciállal bírnak: nincs elegendő szálloda, szolgáltatás, logisztikai központ, van viszont a városba beáramló munkaerő, aminek egy részét akár ott is lehet tartani.

A repterek és a regionális fejlődés szorosabbá váló kapcsolatának egyik jele az is, hogy amint a jobb megközelíthetőség miatt felértékelődik az adott térség, ez a jótékony hatás közvetett módon is megjelenik, például az ingatlanárakban. Spanyolországban, Dél-Angliában és Közép-Franciaországban is van erre példa. A rendkívül sűrűn lakott Hollandiában és Németországban olyan városok kerültek fel a térképre, amelyeket addig szinte alig ismert az ipar vagy a kereskedelem.

A légi közlekedés háttérbázisának fejlesztése Magyarországon sem csupán infrastrukturális szempontok szerint történik. A szaktárcát is megjárt előtanulmány szerint a légiközlekedési hálózat a Széchenyi-terv más programjaihoz is kapcsolódik, mert felismerték: a hazai repterek erősíthetik a vállalkozásokat, tovább lendíthetik a turizmust, és jól összeilleszthetők a foglalkoztatási programokkal.

Jelenleg több regionális jelentőségű repülőtér esetében folyik a beruházást megelőző tervezési, engedélyezési eljárás, zömmel a Nyugat-Dunántúlon. A tervezett fejlesztések összege repterenként százmilliós és milliárd forintos nagyságrend közötti. Ugyanakkor több szakember állítja, hogy Magyarországon még hoszszú évekig nem várható olyan mértékű légi forgalom, amely képes lenne eltartani, rentábilisan üzemeltethetővé tenni e létesítményeket.

Ferihegyen kívül negyvenhat polgári és polgári célra hasznosítható repülőtér fejlesztésével számol a szaktárca. E repterek közül 24 található a Dunántúlon, s ezen belül kilenc a Nyugat-Dunántúlon. A kormány középtávú légiközlekedési stratégiája a három dunántúli regionális jelentőségű repülőtér közül Sármellék fejlesztését kezeli kiemelten.

A tervek szerint az országban további tíz repülőtéren várható jelentősebb beruházás, Sármelléken és Debrecenben pedig a schengeni követelményeknek megfelelő állandó határátkelőhely megnyitását előkészítő beruházásra készülnek.

A megvalósulás függ a meglévő törvények és kormányrendeletek betartásától, illetve a forrásigények biztosításától. Sármellék esetében a költség meghaladhatja a 7,5 milliárd forintot. A források biztosítása elsődlegesen vállalkozási és önkormányzati feladat, a repterek vonzáskörzetébe települt gazdálkodószervezetek szerepvállalásával. (Mint ismert, a péri reptér fejlesztéséhez az Audi jelentős összeggel járul hozzá.) Az állam elsősorban a Széchenyi-terv keretei között megpályázható pénzekkel támogatja a fejlesztéseket. Ezen kívül kezdeményezni lehet az EU támogatási alapjainak igénybevételét is. Információnk szerint jelenleg a Nyugat-Dunántúlon a győr-péri, a pécs-pogányi, az őcsényi, a zalaegerszegi, a fertőszentmiklósi, a sármelléki és a Siófok-Kiliti vidéki repülőtéren van tervezési, engedélyeztetési szakaszban beruházás. Ezek közül többnél a tervek szerint még ebben az évben megkezdődnek az előkészületek. Ugyancsak tervezés és engedélyezés alatt áll a taszári és a szentkirályszabadjai katonai repülőtér polgári hasznosítása.

Sármellék és Debrecen esetében tavaly 12 500, illetve több mint 4400 utast regisztráltak 1609 és 1570 repülési légijármű-műveletszám - fel- és leszállás - mellett. A fejlesztéseket követően a két repülőtér mintegy évi félmillió utas fogadását biztosíthatja az előzetes becslések szerint.

A nyugat-dunántúli regionális jelentőségű repülőterek létjogosultságát a térség és az ország légiközlekedési infrastruktúrájának, térszerkezetének fejlődése, a szomszédos országokkal és térségekkel történő légiközlekedési összeköttetések javítása indokolja. A fejlesztések tartalmát és a szállítási igényekhez való időzítését a repülőtéri körzetek átalakulásához kell igazítani. A repülőterek szolgáltatásai iránti igényt pedig mind a személy-, mind pedig az áruforgalomnál térségi fejlesztésekkel, a repterek korszerűsítésével és megfelelő nemzetközi, valamint belföldi légifuvar-piaci előkészítő munkával lehet kiszolgálni.

A repterek tulajdonosi viszonyai is több esetben rendezésre várnak. Sármellék - de például Pér is - jelenleg állami tulajdonban van, az ÁPV Rt. kezelésében. Kormányhatározat rendelkezik ugyan a tulajdonjog átadásáról Sármellék és Zalavár önkormányzatának részére. A jelenleg folyamatban lévő átadás azonban 100 milliós nagyságrendű kötelezettségvállalások miatt késik. A szaktárcánál ugyanakkor hangsúlyozták: támogatják a vidéki repterek tulajdonjogának átadását az önkormányzatok részére, de azok kincstári vagyonkörből való kikerülése egyedi elbírálás alapján a vagyonkezelővel történő megállapodás kérdése.

A repülőterek feljavulásának közvetlen hatása főleg a turizmusban mérhető. Kiváló példa erre a Balaton, ahol a nyári forgalmat is érintik a közeli légikikötők, de országosan szinte egész évben hatással vannak-lehetnek a gyógyturizmusra, valamint a konferencia- és hobbiturizmusra. Főként a gyógy- és konferenciaturizmus az, amelyik már ma is jelentős bevételt jelent az ágazatnak, s ezen keresztül pozitívumként jelenik meg a fizetési mérlegben.

Elsőként a gyógyturizmusra gyakorolt hatást vizsgálva látható, hogy a hozzánk a gyógyvizek és gyógyszolgáltatások miatt érkező, főként idősebb vendégek számára fontos lenne a gyorsabb eljutás. Ugyanis ezektől a vendégektől - akik gyakorta valamelyik skandináv vagy Benelux országból érkeznek - nem lehet elvárni a hosszas autóbuszos utazást. Így e turisták számának növelése érdekében a légi forgalom feltételeinek javítása elengedhetetlen.

E szempontól kiemelt szerepe van Sármelléknek, ahonnan több, már ma is nemzetközileg ismert gyógyhely - Bük, Hévíz - rövid transzfer után elérhető. De e környéken jelentős gyógytu-risztikai fejlesztéseket támogat a Széchenyi-terv is. Ilyen egyebek mellett a gyógyhatású vizet hasznosító Zala megyei Kehidakustány, ahol már működő gyógyfürdő van, és folynak a beruházások. Új projektek megvalósítása zajlik Sárváron, Bükön, a még viszonylag közel lévő Tapolcán is, s több közeli zalai falu dédelget a gyógyturizmushoz kapcsolódó álmokat. Ugyanilyen élénkítő hatású lehetne a debreceni, valamint a pécs-pogányi repülőtér nemzetközi szintűvé alakítása is. A közelben szintén vannak gyógyfürdők, ezek bővítése és újjáépítése jelenleg is folyik.

A konferenciaturizmus szempontjából sem elhanyagolhatók a repterek, hiszen ma már egyre több olyan, főként szállodához kapcsolódó konferencia-központ működik, s még épül is az országban, amely az év minden szakában fogadhatná a vendégeket. A nehézkes odajutás - főként az őszi, téli hónapokban - azonban jelentősen rontja esélyeiket. A Balatonhoz közeli repterek fejlesztése ennél az alágazatnál is sürgető, hiszen ebben a turisztikai régióban egyik fejlesztési irány - a szezon meghosszabbítása érdekében - a konferenciaturizmus élénkítése. Ám ez a szempont érvényesül mások mellett az egyetemi városok esetében is.

A hobbiturizmuson belül talán a fizetőképesebb vendégeket feltételező golfturizmus az, amelynél a forgalom élénkítése egyszerűen kiköveteli a légi közlekedés beindítását. Nemzetközi szabványoknak megfelelő, 18 lyukú golfpálya ma már az ország több pontján is található, de a legígéretesebb tervek a nyugat-dunántúli térségben vannak, s ezekhez jönne jól a gördülékenyebb és gyorsabb közlekedés. (MN-LR-LI)

Munkatársainktól