Csak az üzleti teljesítmény javult

Magyarország - egy helyet rontva - a 28. a nemzetek versenyképességi rangsorában, áll az IMD World svájci kutatóintézet éves jelentésében. A 49 ország gazdasági, kormányzati, üzleti és infrastrukturális teljesítményét felmérő számítások szerint az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó államok közül Észtország jelentősen megelőzi hazánkat, Csehország gyakorlatilag velünk egy színvonalon áll, a többiek az utolsó harmadban találhatók.

A 314 kritériumból képzett összetett mutató értéke egy év alatt mindössze egy pontot javult. Ez kifejezetten az üzleti teljesítmény javulásának a következménye, hiszen a kormányzati, gazdasági és infrastrukturális területeket külön számolva egyaránt visszaesés figyelhető meg.

A rangsorban meglepő adatokat is találhatunk, megelőzi hazánkat Chile, Tajvan és Malajzia, viszont Magyarországnál tíz hellyel hátrébb található a térségünkben messze legfejlettebbnek számító Szlovénia. (Ez többek között délnyugati szomszédunk tőkepiaca zártságának, az árak erős kormányzati kontrolljának és a magas inflációnak a következménye.) Az uniós államok közül Olaszország, Portugália és Görögország is mögöttünk található.

Külön említést érdemel, amíg két év alatt Magyarország két helyet rontott pozícióján, addig Csehország 11 hellyel lépett előre. Így a csehek már jobban állnak a gazdasági és az infrastrukturális tényezők szempontjából is.

Magyarország középmezőnyben elfoglalt helyét elsősorban gazdasági teljesítménye biztosítja, hiszen itt végzett a legelőkelőbb (23.) helyen.

Ezt többek között gazdasági nyitottságának, viszonylag alacsony munkanélküliségének köszönheti. Ugyanakkor ezen a területen az előző évhez képest jelentős romlás figyelhető meg, ami a 2001-ben még mindig magas átlagos infláció és a népességen belül alacsony foglalkoztatottsági szint következménye. Két év alatt hazánk hét hellyel került hátrébb az infrastrukturális környezet tekintetében. A visszaesésben jelentős szerepet játszik az egészségügy helyzete, a környezetszennyezés, a számítógépes ellátottság, illetve az internet-hozzáféréssel rendelkezők alacsony aránya, de a magas energiafelhasználás is kedvezőtlenül hatott a helyezésre. Igaz, utóbbi esetében a javuló tendenciát is "jóváírta" az intézet.

Kisebb mértékben, de visszaesett a versenyben a kormányzati teljesítmény is. Hazánkban csaknem minden jelentős adónem (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, áfa) szintje - a társasági adón kívül - magas, és az árfolyam-politika gátolja a vállalkozások versenyképességét. Utóbbira az OECD is felhívta a figyelmet legutóbbi tanulmányában: 1994 óta első ízben tapasztalható, hogy az egységre jutó, munkaerőköltség-alapon mért reálárfolyam emelkedik. Az ennek eredményeként bekövetkező versenyképesség-romlás rövid távon rontja az exportteljesítményt. Hozzá kell tenni azonban, hogy a tavalyi árfolyamsáv-szélesítés, illetve az ebből fakadó forinterősödés gazdasági szükségszerűség volt, amelynek egyelőre nem jelentkeznek negatív hatásai.

Szintén közös pont az IMD World és az OECD kritikájában, hogy a költségvetési hiány túlságosan magas. Ebből a szempontból tavaly a 40. helyet értük el a vizsgált 49 ország közül.

Madár István