Eichel tőkemenekítéstől tart
A számvevőszék által közzétett állásfoglalás megállapítja, hogy a kilencvenes évek közepe óta jelentősen megnőtt a részvényesek, illetve a részvényalapokba fektetők száma, ezzel együtt ellenőrizhetetlenné vált, hogy a befektetők mihez kezdenek az elért árfolyamnyereséggel. Az árfolyamnyereség a német törvények szerint abban az esetben minősül spekulációs nyereségnek - és mint ilyen, az adóbevallásban adókötelesként feltüntetendő jövedelemnek -, ha az értékpapír megvásárlása és eladása között legfeljebb egy év telt el. Telekvásárlás esetén ugyanez az időszak tíz év.
Az adóhivatalok számára nem állnak rendelkezésre olyan dokumentumok, amelyek alapján ellenőrizni lehetne az adózók által közölt adatokat, emiatt pedig hatékony kontrollra akkor sincs mód, ha a bevallásban megbúvó ellentmondások alapján erre szükség lenne. Az ellenőrzés elsősorban az értékpapír-befektetések esetében ütközik nehézségekbe, a telekvásárlások jobban nyomon követhetők. Szakmai szervezetek a tőzsdei boom időszakában éves szinten körülbelül másfél milliárd euróra becsülik azt az adóbevétel-kiesést, ami a német kincstárat a szóban forgó jogszabályok érvényesítésének nehézségei miatt éri. Mindennek alapján - hangoztatja a Handelsblatt szerint a szövetségi számvevőszék - sérelmet szenved az az alkotmányos elv, amely az adózók egyenlőségéről szól.
A helyzet orvoslására a számvevőszék vagy egy forrásadó-jellegű levonást, vagy kiegészítő adatszolgáltatást sürget. Az átalányjellegű levonást a bankoknak kellene végrehajtaniuk, átutalva a megfelelő összeget az adóhivatalnak.
A bírálatok alapján a szaktárca elismerte ugyan, hogy lenne mit javítani az árfolyamnyereségek adóztatásán, ezt azonban gyakorlati okok miatt nem tartja célszerűnek. Attól tart ugyanis, hogy az adatszolgáltatás megszigorítása óriási ügyviteli költségtöbbletet okozna a bankoknál, ha pedig mindezt keresztül is erőltetnék, akkor fennállna a spekulációs tőke külföldre menekülésének veszélye. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, az ügy az alkotmánybíróság elé kerülhet.
A számvevőszék "támadásával" egy időben a német parlament felsőháza érzékeny csapást mért a Schröder-kormánynak a pénzügyi rendszer modernizációját célzó terveire. Az ellenzéki többségű Bundesrat elutasította azt a javaslatot, amely piaci zavarok esetén felhatalmazta volna a felügyeleti hatóságot bizonyos ügyletek megtiltására, illetve - a pénzmosás elleni küzdelem jegyében - hozzáférhetővé tette volna valamennyi bankszámla-tulajdonos személyi adatait.
vg-összeállítás
