Figyelmeztetés az OECD-től
Költségvetési konszolidáció szükséges Magyarországon, elkerülendő a szigorúbb monetáris lépéseket, amelyek negatívan hatnának a gazdasági növekedésre és a külkereskedelmi teljesítményre - figyelmeztet az OECD tegnap közzétett elemzése. A tagországok idei és jövő évi kilátásait taglaló, félévente összeállított kiadvány Magyarországgal foglalkozó fejezete rámutat: fennáll annak a veszélye, hogy tovább romlik a versenyképesség, s ha ez jövőre párosul az idei, választási évben előre látható fiskális lazítás folytatódásával, akkor további monetáris szigorítások és a forint felértékelődése következhet. A fiskális lazítás túlzott mértékű, s fennáll annak a veszélye, hogy ellentétbe kerül az ambiciózus monetáris célokkal - szögezi le a dokumentum. A folyamatot az elkövetkező két évben meg kell fordítani, ha Magyarország tartani akarja magát az Európai Bizottsághoz benyújtott előcsatlakozási programhoz - hívja fel a figyelmet a jelentés.
Ma már a Pénzügyminisztérium (PM) is elismeri, hogy nem tartható az uniós előcsatlakozási programban célul kitűzött egyenleg. A PM tegnap publikált notifikációs jelentése szerint a GDP 4,9 százalékára rúg az idén az uniós módszertan szerint számolt államháztartási hiány, egy évvel korábban még 3,5 százalék volt a 2002-es prognózis.
László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje az idei költségvetésről úgy fogalmazott: a 2000-ben elfogadott számok ma már nem reálisak. A büdzsé módosításának formájáról (pótköltségvetésre, vagy módosításra van szükség) még nem nyilatkozott. A költségvetési politikáról szólva az uniós metodika szerinti 5-5,5 százalékos GDP-arányos hiány 2006-ig 2,5 százalékra való mérséklését, s az átláthatóság növelését jelölte meg.
Kovács Álmos, a PM helyettes államtitkára tegnap úgy reagált az OECD-jelentésre, hogy az államháztartás hiányát 3 százalék alá kell csökkenteni.
Az államkassza idei rossz helyzetében szerepet játszanak az év elején elutalt, egyszeri kiadások is. Az MFB Rt. már januárban megkapta egész évre esedékes apanázsa nagy részét. De az egyházi támogatások, s a Nemzeti Színház támogatása is jelentkezett a januári egyenlegben, összességében 100 milliárd forintnyi kiadás képében.
Bár a pénzügyminiszter-jelölt sem vár sok "aknát" a költségvetés átvétele kapcsán, sok feladat sorakozik az új kormány előtt. László a gyógyszerkassza várható hiányát 50 milliárd forint körülire teszi. Várhatóan az idén is elmarad a harmadik generációs mobiltendertől várt 67,2 milliárd forintos bevétel. Ugyanakkor a bevételek is alultervezettek, az eredetihez képest több száz milliárd forintos többlettel számol.
Már tavaly novemberben látni lehetett, hogy nyugdíjemelésre mintegy 70 milliárd forinttal kell az előirányzottnál többet fordítani. A júniusi, 30 milliárd forintba kerülő emelés után nemcsak a maradék 40 milliárd jóváhagyása lesz az új pénzügyminiszter feladata, hanem az MSZP 53 milliárd forintos nyugdíjemelési ígéretének is meg kell teremteni a fedezetét.
Számításaink szerint leginkább a közalkalmazottak személyi juttatásának növekedése okozhat problémát. A korábban tervezett 14 százalék helyett a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén legalább 17 százalékos lehet a bérkiáramlás. A tanárok és az egészségügyben dolgozók, más köztisztviselők őszi béremelése is százmilliárd forinttal terheli a költségvetést.
Az ÁPV Rt. befizetése is díszként szerepel évek óta a bevételi oldalon, az idén -32 milliárddal. Az állami kincstári vagyonból származó 100,8 milliárdos befizetési előirányzat teljesülése is kétséges.
Nem a valós folyamatokból következik, de a Széchenyi-terv támogatásainak idei kifizetései miatt legalább 50 milliárd forinttal emelkedik a kiadási oldal.
Ám vannak olyan kiadások is, melyeket az új kormány megspórolhat. Így jó esély van az MFB egyes tevékenységeinek leállítására. (NVZS-OG)
Munkatársainktól
