Hogyan jutnak egyről a kettőre?
A bizottsági struktúráról a jövő héten kezdődhetnek egyeztetések a pártok között, mégpedig az alakuló ülés előkészítésére felhívó első - a köztársasági elnöknél tartott - megbeszélést követően. Alapelv, hogy bizottsági szinten is a parlamenti arányokat kell leképezni. Ez azonban nem az egyes testületekre külön-külön igaz - hiszen ennek megvalósítása "számszaki" képtelenség -, hanem az összes bizottsági hely vonatkozásában. Az ugyanakkor általános, hogy minden bizottságban érvényesül a kormánypárti többség.
Az erről szóló négypárti tárgyalásokon az új parlament első kemény politikai csatái valószínűsíthetők. Azok a tények, hogy kevesebb frakció van, mint eddig bármikor, s egyáltalán nincs független képviselő (egyelőre), illetve nincs nagyon kicsi (tíz-egynéhány fős), az arányosság leképezését nehezítő képviselőcsoport, elvileg mind amellett szólnak, hogy könnyebb lehet a megegyezés, mint az elmúlt három ciklus kezdetén. Gyakorlatilag azonban ez mégsem várható: a nagyon csekély parlamenti többség megjelenítése ugyanis igen nehéz. Az MSZP és az SZDSZ politikusai egyaránt úgy vélik, hogy az egyes testületekben legalább kétfős kormánypárti többség kell a "kényelmes" és megbízható működéshez. (A mindenképpen biztosítandó egyfős többség a gyakorlati működés szempontjából - hiányzások - problematikus.) Ez azonban biztosan az ellenzék tiltakozásával találkozik majd, hiszen a parlamenti patkó 51,3-48,7 százalékos kormánypárti-ellenzéki arányának leképezése egy húszfős bizottságban elvileg 10,26, illetve 9,74 képviselőt jelentene, azaz tíz-tíz embert. Ugyanakkor információink szerint a Fidesz a bizottsági elnöki tisztségek kiosztásánál is ragaszkodni fog ahhoz, hogy a kormánypártok maximum egy hellyel kapjanak többet - ami minden korábbi ciklusnál "szorosabb" leosztást jelentene. (Két elnöki tisztség - a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottságé - mindenképpen az oppozíciót illeti, a többi szokásjog és megegyezés kérdése.) A tárgyalásokon ráadásul figyelembe kellene venni azt is: a bizottságok működése elviekben a lehető legkisebb létszámmal a leghatékonyabb, ennek ellenére - éppen az arányosítás miatt - az eddigi három ciklusban eddig rendre növelték a helyek számát, ami a működési költségeket is emeli.
Miután valamennyi miniszterjelöltet - még megbízása előtt - meg kell hallgatniuk az illetékes parlamenti bizottságoknak, így a kormány megalakításának megkerülhetetlen feltétele a testületek létrehozása. A bizottságok a parlamenti munkában is nélkülözhetetlenek: minden előterjesztésről - mielőtt azok a plénum elé kerülnének - a házszabály szerint a testületekben kell állást foglalni, az ettől az előírástól való eltéréshez a képviselők négyötödének szavazata szükséges. Utóbbira a jelenlegi politikai erőviszonyok között aligha van esély, különösen akkor, ha erre éppen a bizottságok létrehozatalának - a fentiek ellenére valószínűtlen - kudarca miatt lenne szükség. A munkát mindenesetre nehezítheti, hogy a bizottságok alakításával kapcsolatos szabályokat az Alkotmánybíróság korábban törölte a házszabályból, az előző ciklusban pedig nem volt meg a kétharmados konszenzus ezek pótlására. (DG-TE)
Munkatársainktól
