Kisvállalkozók választás előtt

Leginkább a szellemi munkát végző vállalkozóknak s a kis anyagköltséggel dolgozó szolgáltatóknak vonzó választás az egyszerűsített vállalkozási adó. A szocialista elképzelés szerint januártól az éves bruttó árbevétel 15 százalékának megfelelő adó megfizetésével a 10 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozók, közkereseti és betéti társaságok kiválthatnák egyes adók megfizetését. Az áfa, a társasági adó, a személyi jövedelemadó osztaléki ága s a cégautó lehetne elfelejthető a bruttó árbevétel 15 százalékának átutalásával.

Az evára áttérő kisvállalkozás továbbra is áfás számlát állíthatna ki, mondta lapunknak Akar László, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője. Mint azt tegnapi számunkban László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje megerősítette, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék továbbra is a jelenlegi formában maradna.

Az adminisztrációs kötelezettségeket jelentősen csökkentené, hogy az új evát választóknak teljes könyvelés helyett elég lesz csak az árbevételről gyűjteni a számláikat. A könyvelőirodák megélhetése mégsem kerülne veszélybe, véli Zara László, a Magyar Könyvviteli Szolgáltatók és Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Bár a szocialista javaslat minden részlete még nem ismert, biztos, hogy számos feladatot továbbra is érdemes lesz könyvelővel végeztetni.

Zara szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a könyvelési szolgáltatások költségének növekedése időszakosan megáll az eva bevezetését követően.

Azon vállalkozásoknak nem lesz ajánlott az új adó választása, amelyek tényleges beruházást terveznek, illetve a kereskedőknek, akik kis haszonnal dolgoznak, s a beszerzéseik áfája gyakorlatilag lefedi az értékesítés áfáját. Meg kell gondolni a váltást azoknál a cégeknél is, ahol az alaptevékenység 12 százalékos áfakulcsú, de beszerzéseik nagy részét 25 százalékos forgalmi adó terheli.

A számítások azt mutatják, azoknak lenne érdemes az új adót választaniuk, akik 100 forint árbevételből 64 forintnál kevesebbet fizetnek ki költségeikre, mondta Akar. Az adónem kigondolását azzal magyarázzák, hogy az érintett körbe tartozó vállalkozások megközelítően 1200 milliárd forintnyi árbevételt produkálnak, ám az általuk befizetett forgalmi és nyereségadó összesen csak 60-70 milliárdra tehető. Az új adóra való áttéréssel így 120 milliárd forinttal nőhetne a célcsoporttól befolyó adó összege. Az átlagos terhelés csökkenése ellenére emelkednének a költségvetés bevételei, mert a számítások szerint sok olyan vállalkozás is áttérne az egyszerűsített adóra, amely korábban szinte semmit nem adózott.

Az újfajta adózási lehetőséget az államháztartás számai is indokolják. A tízmillió forint árbevétel alatti társas vállalkozások mindössze 8,04 milliárd forint nyereségadót fizettek az adóhivatal legutolsó adatai szerint, ami az összes társasági adóbevételnek csupán 3,1 százalékát tette ki. Ebben a körben tehát szinte a teljes nyereséget eltüntetik a vállalkozások. Az érintett egyéni vállalkozások 9,5 milliárd forintnyi adót fizettek jövedelmük és a vállalkozói osztalékalap után.

Az adóhivatal felmérése azt mutatja, hogy a 2000. évre vonatkozó bevallási adatok szerint összesen 546 294 vállalkozás bruttó árbevétele maradt 10 millió forint alatt. Ennek kétharmada az egyéni vállalkozó, 21 százaléka egyszeres, 12 százaléka pedig kettős könyvvitelt vezető vállalkozás. Az érintett körben a vállalkozások 62 százaléka volt nyereséges, 38 százalékuk pedig veszteségről adott számot.

Oláh Gábor