Konszenzuskeresés a cégek földvételéről

- Nem veheti át kényelmes helyzetben az agrártárca irányítását az MSZP, mivel több ágazatban is fokozódik a feszültség az elmúlt hónapok elmaradt intézkedései miatt. Milyen sürgős lépéseket tervez a kormányalakítás után?

- A jövedelembiztonság javítását ígértük, ezért rövid időn belül át kell csoportosítanunk az agrárbüdzsét. Elsősorban a piacra jutási támogatási keretet kell bővítenünk, mivel legkésőbb őszre meg akarjuk hirdetni az elfogadható árbevételt garantáló új intervenciós árakat a búza- és a kukoricaágazatban 23 ezer, illetve 21 ezer forint tonnánkénti mértékben. Ma már komoly piaci gondot okoz, hogy az exportszubvenciók drasztikusan csökkentek, a kiváltásukra hozott intézkedések pedig kifulladtak. Emiatt elsősorban a sertéstartók számára kell azonnali intézkedéseket hoznunk, hogy a termelői bevételek nőjenek. Emellett természetesen kártérítést nyújtunk azoknak a gyümölcstermesztőknek, akik tavasszal 50 százaléknál nagyobb fagykárt szenvedtek. Erről még ez a kormány hozott döntést, korábban viszont többszöri javaslatunk ellenére sem állította fel az úgynevezett katasztrófaalapot.

- Mit gondol, milyen állapotban veszik át az agrárkasszát?

- Még nincsenek pontos információink arról, hogy a jelenlegi kormány az agrárbüdzsé terhére milyen ígérvényeket adott ki. Valószínűnek tűnik azonban, hogy ősszel több tíz milliárdos többletforrást kell kérnünk a költségvetési tartalékból, illetve - ha erre sor kerül - a pótköltségvetésből. Erre főként a már említett piaci intézkedések és az általunk tervezett adóskonszolidációs program miatt lesz szükség.

- Az Orbán-kormány két éve már elindított egy konszolidációs projektet kibontakozási program néven, önök most mégis egy újabbat helyeznek kilátásba. Mi indokolja ezt?

- Az, hogy a gazdálkodókat kihúzzuk az adósságcsapdából. Ennek érdekében alapvetően két programot tervezünk. Az egyik az éven belüli, már többször prolongált és visszafizethetetlennek tűnő hiteleket "tüntetné el", mivel az Orbán-kabinet kibontakozási projektje a hosszú lejáratú tartozásokra terjedt ki. A mi elképzeléseink szerint ez évtől a költségvetés előreláthatólag több tíz milliárd forintot fizet majd ki a bankoknak az eladósodott termelők helyett. A konszolidációt pályázatos módon minden érintett termelőre ki akarjuk terjeszteni, függetlenül attól, milyen gazdálkodási formában tevékenykedik. A másik, három évig tartó program a kedvezőtlen adottságú térségeket segítené. Itt várhatóan mintegy 20 milliárd forint mértékben vállal át a gazdálkodóktól hiteleket a költségvetés.

- Az MSZP az elmúlt négy évben folyamatosan bírálta a kormányt azért, mert az agrártámogatásokat az 1997-ben elfogadott agrártörvény előírásainál kisebb mértékben növelte. Hogyan állítanák helyre a törvényességet?

- A minimális cél az, hogy az FVM 2003-ban mintegy 350 milliárd forintos büdzsével gazdálkodhasson, szemben az idei 319 milliárddal. Ismeretes, hogy az agrártörvény legalább GDP-bővüléssel arányos, reálértéktartó támogatásnövelést ír elő évente, ami - figyelembe véve az idei prognózisokat - 10 százalék körüli minimális többletet jelentene. A 350 milliárdos keret tehát megfelelne a jogszabályi követelményeknek. Emellett azonban azt is el akarjuk érni, hogy az FVM intézményi kiadásai relatíve csökkenjenek. Így tényleges agrártámogatásokra minimum 220 milliárd juthatna az idei 190 milliárdhoz képest. Az apparátus átalakítási költségeit részben uniós előcsatlakozási forrásokkal szeretnénk kiváltani.

- Önök az elmúlt évek agrártámogatási rendszerét diszkriminatívnak tartották, mert - érvelésük szerint - a szabályozás a társas vállalkozásokat indokolatlanul sújtotta. Milyen módosításokat terveznek?

- Komolyabb változtatások a jövő évi támogatásokban lesznek, ezek konkrét előkészítését a kormányalakítás után azonnal megkezdjük. A módosítások egyik fő célja, hogy a dotációs rendszer egyszerűbbé váljon a termelők számára. Nem kívánunk azonban szakítani a családi gazdaságok támogatásaival, mivel azokat alapvetően jónak tartjuk. A pozitív megkülönböztetés megmarad, de a jelenlegi szabályozást túlságosan merevnek érezzük. Ezért például a mai háromfős maximumról bővítenénk a családi termelők foglalkoztatási lehetőségeit, és könnyítenénk azokon az előírásokon, amelyek a kisegítő családtagok alkalmazására vonatkoznak. A mezőgazdasági őstermelők esetében négymillió forintról hatmillióra emeljük a kedvezménnyel adózó éves árbevételi határt, és - mivel többségüknek nincs társadalombiztosítása - támogatást nyújtunk a megállapodásos nyugdíjbiztosításokhoz. A társas vállalkozásoknál visszaállítjuk az állami támogatásokat a tb-terhek mérséklésére, hogy a foglalkoztatási helyzet javuljon. Tb-ügyekben elsősorban a munkaerő-piaci alapból akarunk pénzhez jutni. További módosításként újra bevezetjük a földalapú támogatást a kedvezőtlen adottságú, 17 aranykoronánál gyengébb földeken gazdálkodó termelők érdekében. Általában pedig a földalapú dotációkat azokra is kiterjesztjük, akik 300 hektárnál nagyobb területen termelnek. A még támogatható birtokméretet az határozza majd meg, hogy a tényleges jövő évi agrárbüdzsé mekkora lesz.

- Az első száz nap intézkedései között szerepel a földtörvény módosítása, ami vélhetően a legnagyobb politikai vitákat váltja majd ki. Az MSZP ugyanis lehetővé kívánja tenni a földvásárlást a társas vállalkozások számára, amivel az eddigi kormánypártok szerint a külföldiek kezére akarja játszani a földeket. Mi indokolná a vételi szabályok fellazítását?

- Az MSZP határozottan ellenzi a külföldi földvásárlásokat, és azok ellen szigorúan fel is lép majd. A belföldi jogi személyek tulajdonszerzése pedig nem azt jelentené, hogy a földeket külföldi kézre akarjuk adni. A viták kiküszöbölése érdekében a társas vállalkozások földvételéről nemzeti konszenzust kívánunk kialakítani, ez ügyben tárgyalásokat kezdeményezünk. Elképzeléseink szerint az agrárcégek csak szigorú feltételekkel kaphatnának vásárlási lehetőséget olyan esetekben, amikor a közelgő uniós csatlakozás - versenyképesség-javítási okokból - ezt megkívánná. Ma három alapvető és indokolt igény merül fel: az agrártársaságoknak az állattartó telepek takarmányellátásához, illetve a meglévő ültetvények és erdők bővítéséhez lenne szükségük földekre, hogy termelésük biztonságosabb legyen, és hosszabb távú befektetéseket hajthassanak végre.

- A napokban máris komoly támadások érték az MSZP-t Kovács László pártelnök félreérthető földügyi kijelentései miatt. Egy nyilatkozata azt sejtette, hogy a szo-cialisták a kialkudott hét évről háromra csökkentenék azt az időszakot, amely alatt tilos lenne külföldieknek termőföldet vásárolni az európai uniós csatlakozás után.

- Semmilyen könnyítést nem tervezünk a belépés utáni külföldi földvásárlásokkal kapcsolatban. Éppen azt kifogásoljuk, hogy a jelenlegi koalíció az eredetileg kért tíz helyett csak hét év tilalmi időszakot fogadtatott el, és erről is túlságosan korán állapodott meg az EU-val. Emellett beleegyezett abba, hogy külföldiek már három év múltán is földet vehessenek, ha nálunk letelepednek. Az elhamarkodott egyezség azért is hibás volt, mert nem maradt ütőkártyánk az uniós agrártámogatásokról folyó alkuban. Most pedig kiderült, hogy Brüsszel a csatlakozást követően csak a negyedét akarja folyósítani az egyébként járó közösségi közvetlen támogatásoknak a magyar gazdálkodók számára. Mi azt mondjuk, hogy az érintett tárgyalási fejezetek esetleges újranyitásával a két ügyet valamilyen módon egymáshoz kellene kapcsolni. A letelepedéshez kötődő, hároméves vételi kedvezményt csak akkor kellene megadni, ha az EU az agrártámogatási kifizetéseket három év alatt hajlandó lenne száz százalékra növelni. Ha Brüsszel továbbra is ragaszkodna a tízéves dotációs átmenethez, a letelepedéshez kötött külföldi földvásárlások idejét hét vagy tíz évre kellene emelni. Egyetértünk azzal is, hogy a külföldi földvételre vonatkozó hétéves általános tilalmi időszak tíz évre nőjön.

- Önök célul tűzték a földbérleti rendszer stabilizálását is, ami elsősorban szintén a hazai társas vállalkozásoknak kedvezne. Itt miért van szükség módosításokra?

- A bérleti intézmény továbbra is meghatározó marad, ezért a tényleges földhasználók termelési biztonságát meg kell teremteni. Ez egyébként nemcsak a társas vállalkozóknak, hanem valamennyi földbérlőnek kedvezne. A januártól hatályos elő-haszonbérleti előírások ugyanis az eddigi földhasználókat a családi gazdaságok rovására alkotmánysértő és indokolatlan módon hátra sorolták a rangsorban, és a mi tapasztalataink szerint az új szabályozás a gyakorlatban nem is működik. Ezért a földtörvényt úgy akarjuk módosítani, hogy a jelenlegi földbérlők az első helyre kerüljenek. Itt megszüntetnénk a családi gazdaságok kivételezettségét, mivel a földhasználatban második fontos és általános szempontként a helyben lakó mezőgazdasági termelőket preferálnánk. Közéjük sorolnánk a családi gazdálkodókat is. A használati rendszer erősítése érdekében eltöröljük a földbérleti díjak 20 százalékos adóját azoknál, akik öt évnél hosszabb időre adják bérbe területeiket. A termőföldekre vonatkozó tízéves maximális bérleti időt viszont nem növelnénk.

- Az MSZP élesen bírálta a kormányt amiatt, mert a földügyekben is látványos előnyöket igyekezett nyújtani a nemrég privatizált, 12 volt állami agrárgazdaságnak. Megfosztják-e a cégeket a kivételes jogosítványoktól?

- Igen. A földtörvényből és más jogszabályokból töröljük azokat a passzusokat, amelyek a privatizált 12 társaságnak indokolatlan előnyöket biztosítottak a földhasználatban. A kormány megalakulása után pedig felülvizsgáljuk a cégek magánosítási szerződéseit is. Azt akarjuk kideríteni, hogy a munkavállalók rovására milyen módon juthattak egyesek tulajdonhoz.

- Az elmúlt években állandó konfliktusforrás volt a nemzeti földalap ügye, mivel az MSZP és az SZDSZ szerint az új intézményt a kormány klientúraépítésre és földosztogatásra akarta felhasználni a birtokviszonyok tényleges befolyásolása helyett. Önök bejelentették, hogy a miniszterelnöki kontroll eltörlésével "társadalmasítanák" a felügyeletet. Mit kell ezalatt érteni?

- Elképzelhető, hogy a földalappal kapcsolatban egyes miniszterelnöki vagy miniszteri jogosítványok megmaradnak, de a társadalmasítást valóban elengedhetetlennek tartjuk. Meggyőződésünk, hogy az új intézmény működését Budapestről nem lehet megfelelően felügyelni, ezért e célra egy-egy településen - a korábbi földkiadó bizottságok mintájára - testületeknek kellene alakulniuk a helyi érdek-képviseleti szervezetek részvételével. Teljesen át kívánjuk alakítani a földalap felügyelőbizottságát is, mert ebben - szemben a ma funkciót betöltő, erősen kifogásolható személyekkel - elsősorban a gazdasági önkormányzatoknak kell szerepet kapniuk. Felülvizsgáljuk az ügyvezető igazgató személyét is, és ellenőrizzük, hogy az intézmény létrehozása óta az állami földekből kik vásárolhattak vagy bérelhettek területeket.

- A száznapos kormányzati feladatok között külön is említik a borágazattal kapcsolatos teendőket. Mi indokolja a kitüntetett figyelmet?

- Az, hogy a szőlőtermelőket az őszi szüret idejére teljes mértékben "ki tudjuk vonni" a jövedéki szabályozás hatálya alól. A mai előírások ugyanis indokolatlanul nagy és felesleges adminisztrációs terhet rónak rájuk. A bortermelőkre természetesen ezután is vonatkozik majd a jövedéki törvény, de az ellenőrzéseknél elsősorban a kereskedelemre akarjuk helyezni a hangsúlyt. A literenkénti ötforintos jövedéki adón nem akarunk változtatni, de nagy a valószínűsége annak, hogy a jövedéki bevételeket kifejezetten a boreladásokat ösztönző marketingcélokra csoportosítjuk át.

- Az elmúlt ciklus egyik legkényesebb kérdése a mezőgazdasági szövetkezet ügye volt. Önök végig úgy ítélték meg, hogy a Fidesz-FKGP koalíció szövetkezetellenes politikát folytatott. Most milyen viszonyt kívánnak kialakítani e gazdaságokkal?

- Levesszük a kést a "szövetkezetek nyakáról". A szövetkezeti törvény módosításával el akarjuk érni, hogy az üzletrészeket ne kelljen kötelezően átalakítani úgynevezett részjegyekké. A tulajdonosok döntésére bízzuk, milyen formában kívánnak a továbbiakban gazdálkodni. Ha ezután is a szövetkezeti formációt választanák, végezhetnének termelői típusú (tehát például nem csak beszerzési, értékesítési vagy szolgáltató) tevékenységet is. Korábbi ígéretünk szerint befejezzük a jelenlegi kormány által megkezdett állami üzletrész-vásárlási akciót, amely a kívülálló és a nyugdíjas szövetkezeti tulajdonosokra terjedt ki. Emellett vételi ajánlatot teszünk az aktív tagoknak is az 1992-es vagyonnevesítéskori névérték száz százalékán. Ez körülbelül 25-30 milliárd forintos kiadást jelentene.

- A vásárlások révén az állam - legalábbis névértéken - megközelítőleg százmilliárd forintnyi szövetkezeti vagyonra tesz szert. Mit kívánnak ezzel kezdeni?

- Két célt jelöltünk ki. Az egyik szerint a volt szövetkezeti vagyonnal hozzá lehetne járulni a térségi termelői integrációk létrehozásához. Az újrahasznosításban szerepet szánunk a kisebb gazdálkodóknak is. Ha e konstrukcióban az állami vagyonra nem lenne igény, felajánlanánk a ma is tulajdonos aktív szövetkezeti tagoknak vagy a szövetkezeteknek. Ehhez kedvezményes visszavásárlási feltételeket dolgoznánk ki. Ez azonban csak azokra a tagokra terjedne ki, akik előzetesen nem értékesítették üzletrészüket az államnak.

Hazafi László