Maradtak a területi különbségek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A dinamikus gazdasági növekedés időszakának negyedik évében sem csökkentek a regionális fejlettségbeli különbségek Magyarországon. Sőt, 2000-ben tovább nőtt a különbség, így a budapesti, illetve szabolcs-szatmár-beregi egy főre jutó GDP között immár több mint 3,6-szeres az eltérés. Nagyrégiók szintjén ez az arány 2,4, szemben az 1998-as 2,18-os, illetve 1999. évi 2,36-os értékkel.
Az ország legfejlettebb területe kimagaslóan Budapest, ahol az egy főre jutó GDP már elérte az uniós átlagot. Igaz, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fővárosok teljesítményét valamelyest túlbecsüli a statisztika - mondta a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatóján Bagó Eszter elnökhelyettes. A megyék rangsorában is markáns csoportok alakultak ki: Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megye jóval fejlettebb a többinél, és a többi dunántúli, illetve keleti megye között is jelentős a különbség.
A csatlakozni kívánó országok 56 régiója közül csak négy (köztük a Budapestet magába foglaló Közép-Magyarország) érte el az uniós szegénységi küszöbnek számító egy főre jutó uniós GDP 75 százalékát. Arra nehéz választ adni, ez egyben a regionális támogatásoktól történő elesést jelenti-e, de a tárgyalásokon feltehetően több év átlagát veszik figyelembe. Így valószínűleg még legfejlettebb régiónk is részesülhet a forrásokból. (MI)
Munkatársunktól
