Erősen megoszlott a Világgazdaság által megkérdezett szakértők véleménye az APEH nyomozati jogkörének megszüntetéséről, de legtöbbjük szerint az jelenti a fő kérdést, hogy a hatáskörök átcsoportosításával együtt elegendő létszámbővítést hajtanának-e végre a rendőrségnél. Az adórendőrség "áthelyezését" indokolttá teheti, hogy jövő év elejétől várhatóan egyébként is jelentősen csökkenne az adónyomozók jogköre. Az Alkotmánybíróság még egy tavaly júliusi döntésében 2002. december 31-ei hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelynek értelmében az APEH Bűnügyi Igazgatósága titkosszolgálati eszközöket is alkalmazhat az általa folytatott eljárásokban.

Az országos rendőrfőkapitány szerint egyelőre korai a szakmai következményekről nyilatkozni, mert még nem egyértelmű, hogy milyen hatáskörök kerülnének a rendőrséghez, s mit vehetne át a VPOP. Orbán Péter lapunknak azt is elmondta: a változtatás szervezési szempontból - megfelelő létszámnövelés mellett - várhatóan kisebb problémát jelentene, mint az APEH Bűnügyi Igazgatóságának 1999-es megalakulása, amit követően közel 170 jól felkészült, nehezen pótolható nyomozó hagyta el a rendőrséget.

A szocialisták szerint az Alkotmánybíróság törvénytelennek találta az adórendőrség 1999-es létrehozásának módját, ezért is célszerű annak visszahelyezése a rendőrség kötelékébe. Az ab kifogásolta, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáról szóló törvényt a parlament csak feles többséggel fogadta el. Kétharmados törvénymódosítással az elvi lehetőség adott az adónyomozók eme jogát rögzítő rendelkezések megerősítésére. Az egyelőre kérdés, az új Országgyűlésben van-e érdemi esély egy ilyen jogszabály-változtatás elfogadtatására.

További kérdés, hajlandók lesznek-e az adónyomozók viszszatérni a rendőrség kötelékébe, ahol nincsenek érvényben a vonzó pluszjuttatások. A tipikus adónyomozó egyébként 38 éves, átlagosan kétdiplomás. A személyes súrlódások sem zárhatók ki az adónyomozók rendőrséghez történő visszaáramlása esetén, ugyanis az APEH Bűnügyi Igazgatóságának létrehozásakor sok vezető beosztású tiszt "árulásként" élte meg, hogy legjobb beosztottainak egy része elment.

A nyugat-európai tendenciák azt mutatják, hogy az adóügyekkel kapcsolatos büntetőeljárások lefolytatására célszerű önálló szervezeti egységet létrehozni. Különösen azért, mert az adónyomozók hatáskörébe tartozó esetek többsége speciális ismereteket igényel.

A bűnügyi igazgatóság 1999. február 1-jén alakult az adóhivatalon belül. Működése alatt mintegy 17 ezer bűncselekményt vizsgált és adott át vádemelési javaslattal. A bűnügyi igazgatóság által végzett nyomozás eredményességi mutatója 90 százalék feletti. Többen állítják: az egyik legjobb technikai feltételekkel rendelkező szerv. Kezdetben 240 alkalmazottat foglalkoztatott, mára a létszám 400 főre bővült. Leginkább a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számviteli fegyelem megsértése, valamint csődbűntett, különféle adó- és tb-csalások, illetve a járulékfizetési kötelezettség megsértésével kapcsolatos feladatokat végeznek. A nyomozó szervezet feladatköre legutóbb áprilisban bővült, azóta az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértésének ügyében is vizsgálódhat.

Az elmúlt években összesen 54 milliárd forintnyi kárértéket állapítottak meg a vádemelési javaslattal lezárt ügyekben. Burillák Attila, az APEH szóvivője lapunknak azt emelte ki, hogy a bűnügyi igazgatóság működése is hozzájárult az adózási fegyelem növekedéséhez. (NIG-OG)

Munkatársainktól