A január-márciusi időszakban Magyarországon 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Ez 0,1 százalékponttal magasabb, mint a december-februárban mért szint, 0,2 százalékponttal viszont alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Tavaly gyakorlatilag a második negyedévtől 5,6 százalékon állt a mutató, csak az idén év elején mért növekedést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A mostani emelkedés mögött zajló folyamatokat nehéz megítélni, ugyanis az év végén, illetve közvetlenül az elején rendre megugrik kissé a munkanélküliség, vagyis szezonális hatások is közrejátszhatnak a növekedésben. Mivel a KSH nem közöl szezonális hatásoktól tisztított számokat, csupán abból vonhatunk le következtetéseket, hogy tavaly és két éve ilyenkor nem nőtt a munkanélküliségi ráta. Eszerint a mostani változás mögött valószínűleg nem csak szezonális hatások állnak. Az állástalanok száma egyébként tízezerrel volt kevesebb az első negyedben, mint egy évvel ezelőtt. Ez a csökkenés mintavételi hibahatáron belüli, vagyis nem egyértelműen kedvező.

Kedvező jelenség viszont, hogy megállt a foglalkoztatottak számának csökkenése. Az első három hónap átlagos foglalkoztatottsági szintje ugyan még mindig alacsonyabb kissé a tavalyinál, de ennek mértéke már nem jelentős. A két tendencia együtt arra utal, hogy újra növekedésnek indult a gazdaságilag aktívak száma, vagyis egyre többen vannak a munkapiacon.

A hét nagyrégió közül egy év alatt négyben nőtt, háromban alacsonyabb lett a munkanélküliségi ráta. Mivel a csökkenés jellemzően a problémásabb területeken következett be, valamelyest mérséklődtek a munkapiacon a területi különbségek. (MI)

Munkatársunktól