Támogatások tőkemozdító hatása
A Széchenyi-terv tavalyi nyertes pályázatainak megítélt 118,9 milliárd forint állami támogatással együtt 463 milliárd értékű beruházás valósul meg. A támogatások átlagos tőkemozdító hatása négyforintnyi. Ám vegyes a kép.
A vállalkozáserősítő programok az egy forint állami támogatással együtt 5,9 forintnyi fejlesztési forrást mozgósítottak, a bérlakás-építési program 1,4 forintnyit. A második leghatékonyabb program (4,5 forinttal) a regionális gazdaságfejlesztési, a harmadik (3,6 forinttal) az energiatakarékossági, a negyedik (3,4 forinttal) a turizmusfejlesztési.
Az alprogramok hatékonysága között is óriási az eltérés. A vállalkozáserősítő programon belül 201 milliárd forintos összértékkel vezet a versenyképes beruházásokat támogató pályázat.
A 2235 nyertes mintegy 19,9 milliárdos támogatást kapott, s az egységnyi támogatás átlagosan több mint tízszeresnek megfelelő beruházást eredményez. Ám ezen belül a nyertes pályázatok durván felét adó, száz százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások esetében egy forint támogatás 12,1, míg a magyar többségi tulajdonúaknál csak 6,2 forintot mozgat meg.
Az egységnyi támogatásra jutó beruházás mutatója a 250 fő feletti vállalkozásoknál 12,2, ami kettővel haladja meg a pályázati átlagot. A kis- és középvállalkozások tőkemegmozdító hatása 8,4-szeres, ezen belül a legmagasabb (10,4) a 0-9 fő közötti mikrovállalkozásoké, míg az 50-249 fő közötti középvállalkozásoké csak 7,1.
Vannak további rekordok is. A vállalkozáserősítő programon belül - számításaink szerint - 23,8-es mutatójával kimagaslik a mikrohitelhez kapcsolódó kisvállalati kölcsön kamattámogatási pályázata. Ám apróbb szépséghibája, hogy tavaly csak egy nyertes volt, de az a 826 ezer forint megítélt támogatással 19,6557 milliós beruházást valósít meg. A legkevésbé hatékonynak a franchise-vállalkozások fejlesztését támogató pályázat bizonyult. A 21 nyertes az 1,038 milliárd forint támogatással 1,93 milliárd forint értékű beruházást valósít meg.
Magos Katalin
