Miután Ivan Racan horvát miniszterelnök cáfolta azt a neki tulajdonított nyilatkozatot, miszerint veszély fenyegetné a Privredna Banka Zagreb és a Splitska Banka hitelintézetet (VG, 2002. április 16., 2. o.), a horvát központi pénzintézet és a bankszövetség egyaránt hitet tett a bankrendszer egészségét illetően. A jegybank szerint semmi alapja nincs problémákat gyanítani az ország második és negyedik legnagyobb pénzintézeténél, a bankszövetség pedig úgy véli, hogy a szektor működése jobban közelít az EU-normákhoz, mint néhány tagjelölt országban - tudósít a Hina hírügynökség.

Racant a héten úgy idézte egy napilap, hogy a Privredna és a Splitska hasonló devizaműveleteket hajthatott végre, mint amelyek legalább 98 millió dolláros veszteséget okoztak a harmadik legnagyobb Rijecka Bankában. Egyes híradások szerint a Rijecka fő devizakereskedője 1996 óta hamisította ügyletei dokumentációját, amiről a jegybank az évek során több figyelmeztetést is kapott. A pénzintézet 59,9 százalékát 2000-ben 41,2 millió dollárért megvásárló, majd 35 millió dollárnyi friss tőkét a bankba injektáló Bayerische Landesbank a botrány kirobbanása után egy dollárért visszaadta részesedését a horvát államnak, amelyet perrel fenyeget - emlékeztet a Financial Times.

Az olasz Intesa többségi tulajdonában lévő Privredna bejelentette, hogy per megindítását fontolgatja az állítólagos szabálytalanságokról hírt adó napilap ellen. A Privredna úgy tartja, ő az ország bankrendszerének egyik legszilárdabb pillére, nemrég hagyott jóvá egy 150 millió eurós szindikátusi hitelt a Zágráb-Split autópálya megépítésére, és jelenleg tárgyal a nyugdíjreform költségeinek finanszírozásáról.

A bankszövetség arra figyelmeztet, hogy a szenzációhajhász tudósítások komoly veszélyt jelentenek a bankrendszer stabilitására. A szövetség követeli, hogy cikkeik megjelentetése előtt a lapok kérjenek nyilatkozatot az érintett pénzintézetektől.

VG-összeállítás