A szokásosnál több a kockázat

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint ez év decemberében 5,3, 2003 végén pedig 3,4 százalékos lesz az éves drágulás mértéke - áll a jegybank legfrissebb inflációs jelentésében. Mindkét szám beleesik abba a célsávba, amelyet a jegybank inflációs célkitűzésnek tekint, és megegyezik a két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott prognózissal.

A mostani részletes elemzésből kiderül, hogy a jegybanki szakértők előrejelzése az elfogadott költségvetési törvényen alapul, és így nem alakítottak ki "saját" véleményt a várható kormánypolitikáról. Ezzel együtt a költségvetés idei keresleti hatását jelentősen, a GDP 1,3 százalékára emelték, ez azonban csak a "további döntést nem igénylő intézkedések" eredményét tartalmazza.

Ez részben megmagyarázza azt is, hogy miért térnek el jelentősen az utóbbi időben együtt mozgó elemzői, illetve jegybanki előrejelzések - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a sajtótájékoztatón.

A különbség valóban igen nagy, hiszen a piac a politikai témává vált gázáremelés elmaradására számítva is 5,6 százalék körüli (vagyis célsávon kívüli) árdinamikát vár az év végére, a jegybank 5,3 százalékos prognózisa viszont tartalmazza a korábban tervbe vett 12 százalékos drágítást. Enélkül az MNB számításai szerint csak 5 százalékos lenne a decemberi infláció. Ezzel korrigálva bő fél százalékpontos a különbség.

A jegybank inflációs céljának teljesülése tehát részben a további állami költekezés mértékétől függ. Erre utalt Járai Zsigmond is, amikor úgy fogalmazott, nem optimális az egyidejű fiskális lazítás és monetáris szigorítás gazdaságpolitikája, de az MNB ilyen esetekben nem tehet mást. Többek között a költségvetési oldalról érzékelt kockázatnövekedés vezetett a keddi kamatemelési döntéshez. Ugyanakkor a jegybankelnök elismerte, az idei inflációs folyamatokra - azok természetes tehetetlensége miatt - már nemigen hat a mostani lépés, ezzel inkább a 2003-as cél elérése segíthető elő, mivel ennek megvalósulása a jelenleginél valamivel magasabb árfolyam mellett képzelhető el. Így a kamatdöntés nem is a kellemetlen meglepetésként ható áprilisi fogyasztói árindexre volt reakció, abban ugyanis egészen más, főleg szezonális tényezők játszottak jelentős szerepet. Az 50 bázispontos emelésnek nincs jelentős reálgazdasági hatása, hiszen a magyar gazdaság meglehetősen kamatérzéketlen - tette hozzá Járai Zsigmond.

A kitűzött dezinflációs pálya nem erőltetett, és az eurózónához történő minél korábbi csatlakozás érdekében szükséges is - mondta a jegybankelnök, hozzátéve, véleménye szerint az új kormány és a jegybank között nincsenek jelentős nézetkülönbségek.

A kockázati tényezők nem csupán a költségvetés oldaláról jelentkeznek. A jegybank korábbi várakozásaihoz képest igen magas a reálkereset-növekedés a versenyszektorban, és az olajárak is hamarabb kezdtek emelkedni, bizonytalan az eurózóna inflációs trendje is - mondta Hamecz István ügyvezető igazgató. A béralakulás különösen azért veszélyes, mert a számok a folyamat tartósságára utalnak, ez pedig jelentős inflációs nyomást okozhat, és lehetetlenné teszi a 2003-as célok teljesítését.

Madár István