Alkotmányrevíziós tervek jövőre
"Az EU-csatlakozás miatt jövőre mindenképpen be kell építeni az alkotmányba az úgynevezett Európa-klauzulát. Ugyanakkor ezt célszerű lenne az integrációhoz feltétlenül szükséges szintnél szélesebb módon értelmezni, s több, az EU-csatlakozástól független kérdés rendezésével is összekötni" - közölte Vastagh Pál. Az MSZP képviselője lapunk kérdésére elmondta: az alkotmány módosítására vonatkozó tervezet az idei év második felében készülhet el.
Az Európa-klauzula rögzítené, hogy Magyarország a csatlakozást követően az EU szerveivel közösen gyakorolja a nemzeti szuverenitásból fakadó hatásköreinek egy részét, s egyúttal - meghatározott területeken - elismerné a közösségi jog elsőbbségét a hazaival szemben.
"Ugyanakkor az uniós csatlakozással összefüggésben számos további feladat van, amelyek alkotmányos szintű rendezést igényelnek. Ezek közül a legfontosabbak: az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati választásokkal kapcsolatban a választójog módosítása, az uniós szervekbe történő jelölés módjának meghatározása, valamint a kormány és az Országgyűlés viszonyának rendezése" - fejtette ki Vastagh Pál. A szocialista honatya szerint ez utóbbi garantálhatja, hogy a parlament a csatlakozást követően se veszítsen súlyából azáltal, hogy hatáskörét a közösségi tervezetek megvitatására és ratifikálására, valamint az uniós szervekbe delegált hazai tisztviselők ellenőrzésére is kiterjesztenék. A nagyobbik kormánypárt szándékai szerint a tervezetcsomag magában foglalná a Magyar Nemzeti Bank pozícióváltozásának rögzítését, a jogalkotási törvény módosítását, a jogegységi eljárás és a közösségi jog viszonyának meghatározását, valamint az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollra vonatkozó hatáskörének a nemzetközi szerződésekre történő kiterjesztését is, amelyet a testület évek óta törvényi szintű szabályozás nélkül alkalmaz a gyakorlatban.
Ezen túlmenően az MSZP az alkotmányrevízióban jó alkalmat lát több, az EU-csatlakozással nem összefüggő, de évek óta megoldatlan kérdés rendezésére, ezért a párt elképzelései szerint a tervezetcsomag kiterjedne a kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldására, a gazdasági alkotmányosság hiányosságainak pótlására, a társadalmi érdekegyeztetés alkotmányos rögzítésére, valamint az önkormányzati rendszer átalakítására és a regionális önkormányzatok alapjainak megteremtésére is.
Az alkotmánymódosítás elengedhetetlen az EU-csatlakozás miatt, ugyanakkor azzal kapcsolatban már eltérő lehet a parlamenti pártok álláspontja, hogy ennek kapcsán milyen széles körben érdemes módosítani az alaptörvényt - vélekedett több, lapunk által megkérdezett szakértő. Egy a közelmúltban megrendezett szakmai konferencián Martonyi János, a leköszönő kormány külügyminisztere is megerősítette, hogy a csatlakozást megelőzően be kell emelni az alkotmányba az Európa-klauzulát, ugyanakkor Szájer József, az új Országgyűlés fideszes alelnöke szerint korai lenne annak megválaszolása, hogy pártja támogatja-e a - kétharmados parlamenti támogatást igénylő - szélesebb körű alkotmányrevízióra vonatkozó elképzeléseket.
Ezzel párhuzamosan az Igazságügyi Minisztériumban már 2000-ben megkezdődött az EU-csatlakozással összefüggő alkotmánymódosításra vonatkozó szakmai anyagok előkészítése. Lapunk úgy tudja, hogy a tárca szakértői által elkészített, kidolgozott koncepció az uniós csatlakozással szorosan összefüggő kérdéseket vette kiindulópontnak annak érdekében, hogy a különböző politikai pártok között lehetőleg konszenzus alakuljon ki annak tartalmáról.
Németh I. Gergely
