Az ÁSZ az önkormányzatokról
Az 1991. évi 24,6 százalékról 18,2 százalékra csökkent a helyi önkormányzatok részesedése a központi költségvetésből, kötelezően ellátandó feladataik viszont nőttek - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatából. A Belügyminisztérium (BM) működésének ellenőrzéséről szóló jelentés szerint az önkormányzatok költségvetési támogatása 2000-ben az előző évi 449 milliárd forintról 429 milliárdra csökkent, tehát nemcsak reálértéken, hanem nominálisan is kevesebb volt a korábbinál. A büdzsé előkészítésében a Pénzügyminisztériumé a meghatározó szerep, s a belügyi tárca a 2001-2002. évi költségvetés tervezésekor csak korlátozottan tudta érvényesíteni az általa szükségesnek tartott 55,2 milliárd forintos többletigényt. Az ÁSZ kifogásolja: a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások befejezéséhez nyújtott egyszeri hozzájárulás, s a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásának elosztásánál nem kellő körültekintéssel járt el a BM.
Kiegészítő állami támogatást kaphatnak az önhibájukon kívül működésképtelen önkormányza-tok. A bonyolult igénylési rendszer és az évente szigorodó feltételek ellenére a csaknem 3200 helyhatóság több mint harmada e kategóriába tartozik. Az ÁSZ vizsgálata megállapította: a forráshiány törvényben előírt algoritmizált számítási módja ellenére az önkormányzatok által számított összeg, a területi államháztartási hivatalok javaslata és a ténylegesen megítélt támogatás gyakran jelentősen eltér egymástól. A jelentős eltérések miatt módosítani kellett volna a vonatkozó jogszabályt, s kezdeményezni az egységes értelmezést. A kiegészítő támogatási rendszer hatékonyságát rontotta, hogy időnként az eredeti feltételektől eltérő tartalmú felülvizsgálati kérelmeket is kedvezően bíráltak el, másrészt az objektíven juttatható összegen felül egyéb támogatást is kaphattak a forráshiányos önkormányzatok.
A költségvetésben 2000-től szerepel a működésképtelen önkormányzatok "egyéb" támogatása, amelyet a belügyminiszter saját hatáskörben oszthat szét. Az ÁSZ ezt az új támogatási formát nem találta célszerűnek, és a döntések megalapozottságát is vitatja. Az igénylő önkormányzatok elvileg az előre nem látható körülmények miatt veszélybe került működésük segítésére kaphatnak ebből a keretből, valójában azonban többen jutottak hozzá fejlesztésekre vagy a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési források visszafizetésére.
Az állami címzett és céltámogatással megvalósuló, pénzhiány miatt leállt önkormányzati beruházások esetében szintén szóvá teszi a jelentés a megalapozatlan döntéseket. A kiegészítő támogatásról szóló törvény nincs összhangban a címzett és céltámogatásokról szóló jogszabállyal, így méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozta a megalapozott tervek alapján beruházó önkormányzatokat. Több település a kiegészítő támogatásra vonatkozó előírásokat is megsértve kapott állami segítséget.
Kecskés Ágnes
