Beérnek az egyetemi-vállalati kapcsolatok

Magyarországon ma már egyre több példa erősíti a vállalatok és az egyetemi kutatóhelyek együttműködésének nemzetközi tendenciáját - épp a napokban zárult ezek egyike, a Szegedi Tudományegyetem és hét cég által létrehozott kutatási központ munkájának első szakasza. Az OECD tanulmánya szerint mind rövidebb idő alatt válnak a tudományos eredmények kereskedelmi termékké. A folyamatot Magyarországon gyorsítja az Oktatási Minisztérium pályázati rendszere is.

A kutatói munka világszerte egyre nagyobb szerepet kap a fejlesztéseknél, főként a gyorsan fejlődő piaci ágakban - áll az OECD tanulmányában. Az ipar és a tudományos kutatás kapcsolatának minősége alapvetően meghatározza a befektetett tőke megtérülésének módját és idejét. Egyre intenzívebbé válik a cégek és egyetemek közötti együttműködés, s mind gyorsabban válnak kereskedelmi termékké a kutatási eredmények. Bár az USA-ban egymást gerjesztő folyamat a kutatások támogatása és az eredmények kereskedelmi hasznának learatása, számos OECD-országban ez még nem jellemző.

"A felsőoktatás és a gazdaság együttműködése kapcsán alapvető követelmény a társadalmi elszámoltathatóság, ami nemcsak a közpénzzel történő korrekt gazdálkodást jelenti, hanem ennek a társadalom felé történő közérthető kommunikációját is, valamint a folyamatos minőség-ellenőrzést" - hívja fel a figyelmet az Oktatási Minisztérium lapunk számára összeállított értékelése.

Ebből kitűnik, hogy a kutatóhelyek támogatása mellett (lásd keretes anyagunkat) az együttműködés erősítését célozza a konzorciumalakítási követelmény a nemzeti kutatási és fejlesztési programok 1-4. programjaiban is. Ez előírja, hogy a gazdasági megtérülést ígérő területeken a főhivatású kutatóhelyek vállalatokkal közösen pályázzanak. Ebbe az irányba hat az EU állami támogatási szabályaival összhangban alkalmazott, saját forrással szemben támasztott követelmény is. Szintén támogatják a vállalatok és a főhivatású kutatóhelyek együttműködését a központi műszaki fejlesztési alapprogram (kműfa) pályázatok.

A kutatásra fordított erőforrások közé sorolhatók azok az, iparból származó adóbevételek is, amelyekről a költségvetés tudatosan lemond, hogy abból a vállalkozásokat k+f ráfordításaik növelésére ösztönözze (részletek keretes anyagunkban).

Néhány nagyvállalat már felismerte, hogy aktív szerepvállalásra van szükség akkor, ha a végzősökkel szemben a növekvő követelményeket érvényesíteni akarja. A hazai egyetemeken is egyre nagyobb számban jelennek meg a vállalatok által támogatott professzori állások és doktoranduszi programok. Ezek számaránya egyelőre nem nagy, de mégis említést érdemelnek, mert igazi minőségi változást, egy új szemléletmód megjelenését mutatják. (Az 1990-es években világszerte rohamosan terjedt a kutatási-fejlesztési szolgáltatások külső szolgáltatótól történő beszerzése, kiszervezése, az úgynevezett "outsourcing".)

A fenti vállalati aktivitás legutóbbi példájáról a napokban a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) számoltak be. Itt 13 vállalat létesített professzori katedrát, lehetővé téve a személyes érdekeltségen alapuló együttműködést a támogató cégek és az intézmény között. A vállalatok mindegyike egy meghatározott témát, kutatási területet képviselő, pályázaton kiválasztott profeszszort támogat 5 évig, évi 7 millió forinttal. A vállalati professzori címet elnyert oktató évente beszámol a szerződésben foglalt tevékenységről, részt vesz a vállalat oktatási-kutatási tevékenységében, a BKÁE pedig lehetőséget biztosít a cégnek az egyetemi életben való aktív megjelenésre. A jelenlegi támogatók között megtaláljuk a Mol Rt.-t, a Magyar Villamos Művek Rt.-t, illetve számos kereskedelmi bankot is.

Az Oktatási Minisztérium kooperációs kutatási központ (kkk)-pályázati rendszere (lásd keretes anyagunkat) segítségével jött létre a Szegedi Tudományegyetem és a dél-alföldi régió hét cégének kooperációs kutatási központja. Ennek első projektjének első kutatási szakasza a napokban zárult le, a befejezés 2003 végére várható - mondta lapunknak Valastyán Pál, az egyetem innovációs igazgatója, egyben a kutatási központ vezetője. Nyugat-európai és tengerentúli mintára jött létre a versenyszférában működő vállalkozások és az egyetemek kooperációs kutatási központja másfél éve közhasznú társaságként. Alapítói a Démász Rt., a Dégáz Rt., a Vivendi Telecom Hungary, a Dél-magyarországi MÉH Rt., a Medikémia Rt., a Heavytext Rt. és a Tisza Volán Rt. A konzorciumhoz később csatlakozott a Pick Rt. is. Az első közös kutatás az alternatív energiaforrás, a biomassza hasznosítását célozza, a munka első szakasza a közelmúltban lezárult. A második a gyógynövénytermesztés és a hozzá kapcsolódó késztermék-értékesítés. A két projekthez a Széchenyi-terv keretéből félmilliárd forintos támogatást nyertek el, amihez az érintett cégek még közel 300 millió forintot adtak. A tervek szerint évente indítanak majd egy-egy új projektet, amelyekhez uniós támogatásokra is számítanak. A kifejlesztett technológiákat főként a dél-alföldi régióban kívánják hasznosítani.

A Dégáz Rt. kabinetvezetője, Zalka Ferenc elmondta, hogy a kkk ipari alkalmazási eredményeit társaságuk hasznosítani tudja. A Dégáz fogékony a korszerű megoldásokra, ezért - lehetőségeihez mérten - támogatja a kutatás-fejlesztést.

Dervarics Attila, a Démász Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy kettős céllal szálltak be a kkk alapításába. A társaság a maga lehetőségeivel segíteni kívánja, hogy a régióban magas hozzáadott értékű termékek szülessenek. Ez kedvező lehetőséget teremt a Démásznak is, hiszen így a régió fejlődésével nő az ott igénybe vett energia mennyisége is. A biomassza hasznosításával foglalkozó projekt eredményeit ez a társaság is tudja hasznosítani.

A Nyugat-magyarországi Egyetem soproni Erdőmérnöki Karának fejlesztői leginkább a gépgyártókkal működnek együtt, legutóbb a Rába Rt. megbízásából dolgoztak. Mint Horváth Béla tanszékvezetőtől megtudtuk, a többéves közös munka eredményeként eddig 30 speciális, terepjáró erdészeti teherautó készült, s további megrendelésre is van remény. Az együttműködés a géptani tanszéknek mintegy félmillió forint bevételt hozott, az erdészeti szakma pedig olyan speciális géphez jutott, amely felveszi a versenyt a nyugati gyártmányokkal. A tanszék a Bagodi Mezőgép Kft.-vel fogott erdészeti facsemetekerti gépsor fejlesztésébe az egyetem által a Széchenyi-terv keretéből nyert mintegy 5 millió forint felhasználásával, az összeget a Mezőgép ugyanennyivel megtoldotta. A közel 20 műveletre alkalmas gépek prototípusai már elkészültek, várhatóan az őszi soproni erdészeti kiállításon lesznek láthatók. A tanszék legutóbb a nádudvari KITE Rt.-től kapott megbízást csemetekerti öntözés fejlesztésére.

Világpiaci részesedése növekedését várja a tojóhibrideket tenyésztő Bábolna Tetra Kft. az 1998-ban a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközponttal kötött megállapodástól - tájékoztatta a Világgazdaságot a kft. ügyvezető igazgatója. Gyürüsi József elmondta, a gödöllői kutatók a tenyészállományról géntérképezéssel kapott információ alapján növelik a Tetra-SL tojóhibridek tojástermelését. Magyarországon csak a kft. foglalkozik barna tojást termelő hibridek genetikai programjával. A program a hatvanas évek végén indult, ezért a nemzetköz elismertség dacára szükségessé vált a Tetra-SL genetikai programjának a továbbfejlesztése. A jövőre befejeződő program költségvetése - akkori árakon - megközelítette az 50 millió forintot, ennek 25 százalékát OMFB-pályázatból, a többit önerőből, illetve hitelekből finanszírozta a társaság. Gyürüsi József elmondása szerint az eddigi kutatási részeredmények ígéretesek, a nagyüzemi eredmények azonban csak hosszabb távon jelentkeznek, ezért a társaság azon dolgozik, hogy megújítsa a jövőre lejáró megállapodást.

Munkatársainktól