Érvek kellenek a fejezetnyitáshoz
A fejezetnyitás kérdése annak kapcsán került előtérbe, hogy Magyarország mellett több más tagjelölt is jelezte: a lengyel példán fölbátorodva a hétéves földvásárlási tilalmat, esetleg többéves védzáradékkal (a magyar kormány háromévnyivel) toldaná meg. Landaburu most kifejtette: Lengyelország ügyét sajátos tényezők alapján kezelték, történelmi előzményektől kezdve egy sor országspecifikus szempontot figyelembe véve. Ha időközben másoknál is adódtak ilyenek, azokkal elő lehet állni, és az EU részéről érdemük szerint meg is fogják vizsgálni őket.
A csatlakozási tárgyalások egészét tekintve Landaburu elismerte, hogy az érzékeny fejezetek kapcsán egyes EU- és tagjelölt országok álláspontjai láthatóan megmerevedtek. A legnyilvánvalóbb a közvetlen agrártámogatások kérdését övező véleménykülönbség. "Formálisan is megerősítést nyert, hogy valamennyi tagjelölt igényt tart erre, ami azt is jelenti, hogy némely tagállam ezt teljesen kizáró álláspontja irreális" - mutatott rá a brüsszeli főigazgató. Ugyanakkor sietett leszögezni azt is, hogy azon tagjelöltek is irreális talajon állnak, amelyek kezdettől fogva százszázalékos támogatásra tartanak igényt. Landaburu szerint az igazi kérdés, hogy milyen formulával lehet a fizetés tényét mindkét fél számára elfogadhatóvá tenni, és szerinte a legjobb forgatókönyvet továbbra is az Európai Bizottság javaslata kínálja.
A másik "bedugult" kérdéskör a közös költségvetéshez történő hozzájárulás ügye. A jelöltek ragaszkodnak hozzá, hogy még átmeneti időre sem válhatnak nettó befizetőkké, és hogy az ezt erőltető uniós álláspont nem védhető. Utalt arra, hogy a bizottság visszatérítési elképzelése egyelőre fennakadt egyes tagállamok hozzáállásán, ami szerinte probléma. "A bővítés távolról sem csak tartozik-követelből áll, az EU-tagság lényege ennél sokkal szélesebb bázison nyugszik. De kezdetben kialakulhat olyan diszparitás, aminek léte politikai tétel, és választ igényel" - mutatott rá.
A harmadik nagyobb problémahalmaz viszonylag jó eséllyel tárgyalható - ha nem is most rögtön, de a későbbiekben. Főként agrárkérdésekről van itt szó, mint a kvóták ügye, vagy a vidékfejlesztésre szánt boríték nagysága, no meg persze annak rögzítése, hogy hány éves átmenet után válhatnak az új tagállamok a közös agrárpolitika teljes jogú részeseivé. A főigazgató szerint ahogy egyre jobban sürget az idő, úgy az utóbbi kapcsán eddig mutatott merev elzárkózás a tagországok jó részénél puhulhat. Annak kapcsán viszont már nem mert ilyen határozottan fogalmazni, hogy a jelenleg javasolt tízéves átmenet akár három esztendőre is megkurtítható-e. Ha azonban a tagjelöltek fel tudnak mutatni közös álláspontot, az sokat segíthet - tette hozzá.
Landaburu szavaiból kitűnt, hogy ezekben a kérdésekben érdemibb elmozdulást ősszel vár, amire a bizottság is igyekszik majd szeptemberben egy újabb elemzéssel "rásegíteni". Addigra - a júniusra remélhetőleg összeálló közös EU-agrárálláspont nyomán - már lezajlott legalább egy tárgyalási kör a tagjelöltekkel, és egyértelműen bemérhetőek a frontvonalak. A tárgyalások alakulását segítheti, ha a bizottság egy újabb papíron felvázolja az ilyen módon kialakult helyzetet. A főigazgató arra számít, hogy ha mindez kiegészül a küszöbönálló német választásokkal, az új francia kormány megalakulásával és az időtényező addigra jobban érezhető nyomásával, ennek együttesen előrelendítő hatása lehet. Emlékeztetett, hogy az októberi országjelentés már fontos megállapításokat készül tenni a tagjelöltekről, az ezt követő brüsszeli EU-csúcson pedig már lényegében célegyenesbe fordul a folyamat. Utána viszont alig két hónap van csak arra, hogy mindent megoldjanak, és ez szavai szerint akkor lehetséges, ha addigra minden más tekintetben letisztították az asztalt.
Fóris György - Brüsszel
