Januártól európai szabadalom
Az EPC révén könnyebben és olcsóbban szerezhető jogi oltalom találmányok számára a részes államok közül bármelyikben, amelyre a bejelentő ezt kéri. A szóban forgó húsz állam a tizenöt EU-tagország mellett Törökország, Svájc, Ciprus, Liechtenstein és Monaco.
Az egyezményhez júliustól kezdődően csatlakozhat tíz közép- és kelet-európai, illetve balti EU-tagjelölt állam. Magyarország lapunk értesülése szerint azt tervezi, hogy januártól válik annak részesévé. Részben ennek érdekében az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal elkészítette a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítására tett javaslatot, amely jelenleg informális szakmai egyeztetés alatt áll.
Az informális szakmai egyeztetés végeztével kerülhet tárcakörözésre az előterjesztés, s ezt követően a tervek szerint nyáron jutna a kormány elé - még időben ahhoz, hogy az Országgyűlés az őszi ülésszak elején elfogadja. A parlamentnek egyúttal határozatot is kell hoznia arról, hogy a magyar csatlakozási okmányt letétbe helyezzék a német kormánynál (az EPC ugyanis müncheni központú). Erre legkésőbb október végéig kell sort keríteni annak érdekében, hogy januártól hazánk az egyezmény teljes jogú részese legyen.
Számítások szerint az európai szabadalom megszerzésének költsége hozzávetőleg három nemzetiével egyenlő, s a nemzeti szabadalmakkal azonos jogokat biztosít tulajdonosának. Az EPC-nél már ma is tehet bejelentést magyar állampolgár, e téren tehát az egyezményhez való csatlakozás nem jár változással. Annál nagyobb hatása lesz az egyezménynek a hazánk területén bejelentett szabadalmakra: ezek nagy része ugyanis jelenleg a globális szabadalmi együttműködési szerződés (PCT) alapján tett bejelentéssel válik hatályossá hazánkban, a csatlakozás után azonban zömük az MSZH várakozásai szerint az EPC-n keresztül érkezik majd. (Tavaly egyébként 1526 szabadalmi bejelentés érkezett közvetlenül az MSZH-hoz, 83 021 a PCT-n keresztül érkezett, Magyarország megjelölésével.)
Hazánk mindenképpen csatlakozása feltételéül szabja, hogy az EPC-szabadalmak csak akkor lehetnek érvényesek Magyarországon, ha a müncheni központ megadó határozatának az Európai Szabadalmi Közlönyben való megjelenésétől számított három hónapon belül a szabadalmi leírást lefordítják magyarra. Ilyen megszorítást számos, az egyezményben részes állam alkalmaz, s azt a célt szolgálja, hogy ne a hazai ipar szereplőinek kelljen egyenként elvégezniük a fordításokat.
Az IM-MSZH törvénymódosítási javaslat egyébként nem csupán az EPC-hez való csatlakozást tartalmazza, hanem számos egyéb jogi lépést is. Többek között beemelné a magyar jogba a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló uniós irányelvet (98/44/EK), aktualizálná a PCT-ről szóló magyar joganyagot, technikai lépésként bevezetné a közösségi jogkimerülés fogalmát a nemzeti helyett, s tartalmazná a növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény felülvizsgált szövegének megfelelő szabályokat is. Az EPC elvileg ugyan nem az uniós joganyag része, de a csatlakozás kérelmezését előírta a magyar-EK társulási megállapodás, s így arra az uniós jogharmonizáció keretében kerül sor.
Urkuti György
