Jönnek az európai érdekcsoportok
A szóban forgó társasági forma lehetőséget biztosít például arra, hogy - a csatlakozás után - egy magyar vállalat közös kutatás-fejlesztés elvégzésére laza szövetséget alapítson más tagországok cégeivel, vagy ezt a társasági formát felhasználva közös marketingakciót bonyolítson le azokkal. Valamely szakma képviselői (például ügyvédek) a szakmai kapcsolatok és az információáramlás elősegítésére szintén alapíthatnak ilyen szervezetet; az EEIG-k különböző szolgáltatásokat (például jogi tanácsadás) biztosíthatnak tagjaik/tulajdonosaik számára.
Az EEIG-k esetében fontos előny, hogy nincs minimális tőkekövetelmény, és igen rugalmasan alakíthatók a finanszírozás feltételei, a tagok/tulajdonosok jogai és kötelezettségei. Ezzel szemben megfontolandó, hogy a résztvevők mindegyike korlátlan felelősséget visel az érdekcsoport tevékenységéért, és nem vehet igénybe közpénzeket működése finanszírozására. Az uniós és a nemzeti versenyszabályok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint bármely gazdasági társaságra; alapításuk, menedzsmentjük és napi ügymenetük is nagymértékben hasonlít a vállalati szférában megszokotthoz.
Az európai gazdasági érdekcsoportokban kizárólag a tagállamok természetes és jogi személyei vehetnek részt, a tagjelöltekből származó társaik egyelőre csupán különböző megállapodásokat köthetnek meglévő szervezetekkel. Az EEIG-k majdani alapításának lehetőségét megteremtő jogharmonizációs lépéseket Magyarország 2002 második felében készül megtenni. A gazdasági társaságokról, a cégnyilvántartásról, illetve a csődeljárásról szóló törvényeket viszonylag kevés ponton kell módosítani, az érdemi rendelkezéseket maga a vonatkozó közösségi rendelet (OJ L199 31/07/1985) tartalmazza, ezt pedig minden nemzeti jogalkotás nélkül, szó szerint alkalmazni kell valamennyi tagállamban - értesült lapunk az Igazságügyi Minisztérium (IM) illetékeseitől. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy a rendeletben tagállami hatáskörbe utalt néhány részlet - például az EEIG-k jogi személlyé nyilvánítása - vonatkozásában mi lesz a magyar megoldás.
Az EU-ban már 1985 óta működő érdekcsoportok igen tág körben adnak lehetőséget az együttműködésre. Vállalatokon kívül egyetemek, kutatóintézetek, civil szervezetek, de akár magánszemélyek is alapíthatnak EEIG-t; az előírás mindössze annyi, hogy legalább két tagállam természetes vagy jogi személyeit vonják be, a tagok érdekeit előmozdító tevékenysége pedig nem helyettesítheti azok szokásos üzleti tevékenységét, tehát nem irányulhat közvetlen haszonszerzésre (bár a tevékenység során nem tilos nyereséget elérni: ezt a tagok-tulajdonosok által megállapított módon osztják fel, és az egyes tagállamok adószabályai szerint adóznak utána).
Takács Gábor
