Ki lehet zárni a halálbüntetést
A politikai kommunikáció körébe tartozó kijelentésként értékelték a lapunk által megkérdezett szakértők Orbán Viktor leköszönő miniszterelnöknek a halálbüntetés visszaállításával kapcsolatban tett felvetését. A politikus maga is kijelentette: tisztában van vele, hogy jelenleg nincs reális lehetőség a legsúlyosabb büntetés viszszaállítására, és megerősítette, hogy eddig ő is ellenezte ezt.
Orbán Viktor szerdai rádióinterjújában említette meg, hogy "a móri bankrablás után Magyarországnak komolyan meg kell fontolnia a halálbüntetés bevezetését". A kormányfő hozzátette: tudja, hogy nemzetközi egyezmények ezt nem teszik lehetővé, de megítélése szerint eljön az idő, amikor Európában - különösen a terrorizmus elleni küzdelem miatt - ez az álláspont megváltozhat. "Magyarország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha visszaállítja a halálbüntetést, de változik a közösség is, s Magyarországnak azon országok között van a helye, akik a mellett érvelnek, hogy a halálbüntetés kerüljön ismét a nemzeti jogalkotás körébe" - fogalmazott.
A halálbüntetéssel kapcsolatos álláspont felülvizsgálata gyökeres fordulatot jelentene mind az unió, mind Magyarország eddigi lépéseihez képest - vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők. Felelőtlennek minősítette Orbán Viktor kijelentését Bárándy Péter leendő igazságügy-miniszter, aki szerint a felvetés önmagában kétségessé teheti az uniós csatlakozást. Mint megjegyezte, "szerencse, hogy Orbán Viktor nem korábban, még teljes hatáskörrel bíró kormányfőként fejtette ki álláspontját".
Magyarországon az Alkotmánybíróság még a 90-es évek elején határozatban mondta ki: a halálbüntetés minden körülmények között ellentétes az alkotmány előírásaival. Emellett az Országgyűlés 1993-ban az Európa Tanács tagállamai által - még 1983-ban - aláírt emberi jogi egyezményt, majd 1995-ben a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányának az ENSZ által elfogadott második fakultatív jegyzőkönyvét is törvényerőre emelte, amelyek szintén megfogalmazták a halálbüntetés tilalmát. A legsúlyosabb büntetés jogintézményének visszaállításával szembeni álláspontját az Európa Tanács és vele együtt Magyarország alig három hete erősítette meg utoljára. Május 3-án Vilniusban a szervezet 44 tagállamának külügyminiszterei, illetve külügyminisztériumi képviselői az 1993-ban elfogadott jegyzőkönyvet azzal egészítették ki, hogy a halálbüntetést még háború vagy háború közvetlen veszélye, illetve "kivételes körülmények" között sem lehet alkalmazni. Ezt 36 tagállam, köztük Magyarország képviselői helyben alá is írták. Az 1983-as egyezményt Orosz- és Törökország kivételével mára az ET valamennyi tagállama szignálta.
Az Európai Parlament április végén jelentést fogadott el az Európai Unió emberi jogok terén követendő politikájáról. A dokumentum többek között szigorúan elítéli a halálbüntetés intézményét, és felszólítja a világ valamennyi, ilyen büntetést még alkalmazó államát, hogy haladéktalanul vessen véget a kivégzéseknek. Név szerint az Egyesült Államokat, Kínát, Szaúd-Arábiát, Iránt és Kongót állították pellengérre a strasbourgi képviselők.
Munkatársainktól
