Magyarázható a hiány növekedése
Egyértelműen az országgyűlési választásokra vezethető vissza, hogy a magyar államháztartás letért a költségvetési hiány fokozatos mérséklését jelentő, a monetáris uniós tagság felé vezető optimális pályáról. A büdzsé hiányának uniós módszertan szerint számított mértéke második éve nő, az idei deficit-előirányzat 62 százaléka már az év első harmada után mutatkozik. Már a tavalyi költekezés is a választásokra kacsintott, az idén pedig az ügyvezető kormány által még tegnap is vállalt további kezességek, valamint a kormányváltó koalíció száznapos programja tehető felelőssé a tendencia erősödéséért. Ám mindez nem veszélyezteti az európai uniós felzárkózási folyamatot.
A társult államokban a költségvetés kiadásainak a gazdaság teljesítőképessége által indokoltat meghaladó ütemű növekedése nem fenyegeti a csatlakozási tárgyalások menetrend szerinti lezárását - áll az Európai Bizottság jelentésében. A jelölteknek főként csak a politikai és gazdasági stabilitás feltételeit rögzítő koppenhágai kritériumokra kell koncentrálniuk a felzárkózáskor, az objektív mutatók a monetáris unióhoz való csatlakozáskor játszhatnak döntő szerepet. Magyarország számára ez azt jelenti: az új kormánynak három éve van arra, hogy az államháztartás hiányát az uniós módszertan szerinti jelenleg becsült 5 százalékról legalább két százalékponttal mérsékelje.
Az állami szerepvállalás visszaszorítása ennél is nagyobb kell hogy legyen. Ennek oka, hogy a felálló kormány a jövedelemelvonás mértékének csökkentését is zászlajára tűzte.
Nem várható ugyanakkor, hogy a kormány rögvest hozzálásson ezen céljának megvalósításához - legalábbis az első száz napra ígért programok egyelőre tovább rontják az államháztartás egyenlegét. Leginkább a bérkiáramlás túlzott növelése terheli meg a költségvetést. Tény ugyanakkor, hogy a bérszínvonal uniós konvergenciája az elkövetkező években mindenképpen kikényszerítette volna az állami szerepvállalást.
A tervezett értékek felett, de a hosszú távú céloknak megfelelő szinten áll a többi kelet-közép-európai ország költségvetési kiadása is. Habár a szlovák kormány év eleji céljaiban megfogalmazott 3,5 százalékos deficit/GDP arányhoz képest a jelenlegi prognózisok az év egészére 4,5 százalékos hiányt prognosztizálnak, az ország gazdasági vezetői továbbra sem aggódnak. A korábbi megszorító intézkedések alacsony hatásfoka miatt a jegybank áprilisban 50 bázisponttal emelte irányadó kamatait.
A cseh költségvetési hiány is meghaladja az uniós limitet: ott a bankszektor rendbetételére fordított jelentős tételeket nem számítva az adósság a hazai termék 4,4 százalékára rúg. Aggodalomra azonban a cseh vezetők sem látnak okot, a magas értéket ugyanis strukturális problémákkal magyarázzák, melyek kiküszöbölése lassú folyamatnak bizonyul. Ezek a számok a 2004-re tervezett csatlakozásnál egyébként sem játszanak majd sorsdöntő szerepet - véli Zsoldos István, a CA IB makroelemzője. Sokkal nagyobb súlyt képviselnek majd a nominális mutatók a később esedékes monetáris uniós felvételnél, teszi hozzá.
Sok szempontból rokon Lengyelország esete hazánkéval. A költségvetés kiadásait ugyan ott is vissza kell szorítani még, de ebben a kormányzat segítségére lesz a nálunk is esedékes kamatkonvergencia. Ez a folyamat a hitelfinanszírozási költségek mérséklődésén keresztül önmagában is közel egy százalékponttal csökkentheti majd a kérdéses hányadost - mondja Zsoldos.
A térség országai közül Románia az egyetlen, melynél a makrostabilitás megteremtése mind a mai napig többváltozós függvény maradt. A 2002-ben 20 százalék körülire csökkenő infláció mellett a gazdaságpolitika irányítói elfogadható mértékű deficittel számolnak, a monetáris uniós érettségig azonban még hosszú utat kell bejárnia az országnak. (LGA-OG)
Munkatársainktól
