Maximált bérek a futballban?
Miközben már az Európai Bizottság is napirendre tűzte a futballfizetések visszaszorításának kérdését, addig hazánkban a juniorcsapatból is kimaradó fiatal "sztárok" egyre magasabb, akár milliós nagyságrendű bérért kergetik a bőrt. Az európai élcsapatokban futballozó játékosok keresete mindenesetre drasztikusan csökkenhet: az elitklubok (G14) vezetői ugyanis glasgow-i találkozójukon egyetértettek abban, hogy elfogadtatható bérstruktúrát kell kidolgozni csapataik számára, amelyek közül sokan már-már csillagászati összegnek számító, heti több tízezer eurót fizetnek egyes játékosaiknak. David Beckham, a Manchester United középpályása például heti 100 ezer fontot keres. Az észak-amerikai profi kosárlabdaligában, az NBA-ben már bevett salary cap, azaz a maximált fizetési keretek átvételére többek között azért is szükség van, mert a televíziós közvetítési jogokat felvásárló médiabirodalmak közül többen - a német KirchMedia vagy az angol ITV - csődbe jutottak, a jogok újraértékesítéséből pedig várhatóan nem tudnak a korábbi horribilis összegekhez jutni még az elitcsapatok sem. Közben Magyarországon a Sport Plusz hetilap értesülése szerint a Borsodi Ligából búcsúzni kényszerülő Vasas juniorcsapatában pályára sem lépő játékosok is havi egymillió forintot keresnek. Igaz, hazánkban a Magyar Labdarúgóliga (MLL) reformprogramjában szerepel a játékosfizetésekre szánt pénzkiáramlás korlátozása, azonban a klubok és a játékos- szakszervezet erőteljesen tiltakoztak a terv ellen - nyilatkozott a Világgazdaságnak Villás Károly, az MLL gazdasági igazgatója. Érdekesség egyébként, hogy a magyar csapatok is költségvetésüknek ugyanakkora hányadát fordítják a futballisták juttatásaira, mint az európai sztárcsapatok: a Borsodi Liga tizenkét klubja éves büdzséjének 40-50 százalékából ösztönzi a játékosok teljesítményének javulását. A angol Deloitte & Touche elemzőinek adatai szerint a Manchester United bevételeinek több mint 58 százalékát a labdarúgók játékjogának megvételére költi, sőt Német- és Olaszország topcsapatai is bevételeiknek több mint 50 százalékát fordítják a játékosfizetésekre. Igaz, amíg a magyar csapatok a meglévő kereteikkel csak az előselejtezőkig jutnak a nemzetközi kupaporondon, addig a sztárcsapatok szinte minden alkalommal a több millió euróval kecsegtető, legjobb tizenhat csapatot tömörítő elitbe kvalifikáltatják magukat. Thomas Kurth, az európai élklubokat tömörítő G14 igazgatója szerint első lépésben meg kell akadályozni, hogy a legkelendőbb játékosokért extra ajánlatokat kínáljanak a csapatok, így a középszerű futballisták ára is esni fog. A bérsapka bevezetését az Európai Bizottság versenyjogi szempontból vizsgálja. Kérdéses ugyanis, hogy a rögzített bérekre vonatkozó szabályok mennyiben sértik az európai versenyjogot.
Simon Krisztián
