Médiacsatlakozás tagjelölteknek
Nyolc tagjelölt ország válik hamarosan az unió Media nevű programjának részesévé az Európai Bizottság döntése értelmében. Magyarország azonban nincs köztük, s ellentétben a közeljövőben várhatóan kilencedikként bekapcsolódó Szlovéniával, hazánk részvétele egyelőre nincs is napirenden. Az ok a magyar médiatörvény uniós jogharmonizációjának évek óta belpolitikai okokból húzódó késése.
Bulgária, Ciprus, Cseh-, Észt-, Lengyel- és Lettország, Litvánia s Szlovákia viszont már elvégezte az egyébként nem túlságosan kiterjedt közösségi audiovizuális joganyag átültetését saját jogrendszerébe, s így már ez évtől részt vehet a 2001-2005 között 400 millió euróval gazdálkodó Media programban - közölte Viviane Reding illetékes brüsszeli biztos. Így ezen országok filmkészítői és audiovizuális iparáguk egyéb képviselői hamarosan haszonélvezői lesznek a Media műveik elkészítését támogató, alkotásaik terjesztését segítő, szakképzést és fejlesztési támogatást nyújtó tevékenységének. A részvételért cserébe természetesen a program költségeihez való hozzájárulást is kell fizetniük a tagjelölteknek, ám ennek egy részét PHARE-támogatás fedezi - számol be a Rapid.
Magyarország csatlakozását kizárólag a médiatörvény módosításának késlekedése akadályozza. Az uniós jogharmonizáció teljessé tételéhez hazánknak a tv-programok gyermekeket (a pornográfia és az erőszak ellen) védő passzusait kell átültetnie, illetve a magyar helyett az uniós gyártású műsorok arányára kell minimális részarányt előírni a sugárzási időn belül. Ennek a kétharmados törvénynek a módosítását az előző parlamenti ciklusban az akkori ellenzék öszszekapcsolta a csonka médiakuratóriumok feltöltésének igényével, s mivel megegyezésre a parlament akkori jobboldali pártjai nem voltak hajlandóak, a baloldali pártok megtagadták hozzájárulásukat a törvénymódosításhoz. Miután a csonka kuratóriumokat az Országgyűlés keddi ülésén feltöltötte, remélhetőleg elhárul az akadály a médiatörvény módosítása elől is.
A tagjelöltek Media-részvétele (amely magában foglalja a csatlakozást a Media Plus és a Media Traning programokhoz is) Viviane Reding szerint annál inkább fontos, mert a közép- és kelet-európai országok filmjei gyakorlatilag ismeretlenek az unióban: 1996-2001 között mindössze 42 ilyen alkotást hoztak forgalomba valamelyik uniós tagországban. Ezeket a filmeket az EurActiv által ismertetett felmérés szerint mindössze 2,2 millió néző látta, ami az uniós filmpiacnak alig 0,054 százalékát teszi ki. (UGy)
Munkatársunktól
