Példa nélküli a keresetnövekedés
Az első negyedévben - éves alapon - 11,8 százalékkal növekedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban, erőteljesebben, mint a rendszerváltás óta bármikor. A jelentős bérkiáramlásra a gazdasági bővülés adja meg a lehetőséget, a keresetemelkedés mértéke azonban jócskán meghaladja a termelékenység, illetve a gazdaság növekedése által indokolt ütemet. Ennek kizárólag a választási ciklus az oka, amely mindig erősen rányomta bélyegét a gazdaságra, az idén azonban minden korábbit meghaladó hangsúlyt kapott.
Mindezt jól mutatja, hogy a gazdaságpolitika által leginkább befolyásolható szektor, a költségvetési szféra bérnövekedése több mint duplája a versenyszférában kimutatottnak. Ráadásul itt a legmagasabb bérnövekedés azokat a szektorokat jellemzi, ahol a minimálbér-emelés jövedelemkifehérítő (nem valós bérnöveke-dést jelző) hatása a legnagyobb, vagyis feltehető, hogy a keresetnövekedés a versenyszektorban még alacsonyabb. Ezzel szemben a pénzügyi szektorban például a bruttó keresetbővülés alig haladja meg az infláció mértékét.
A költségvetési szférában megfigyelhető bérkiáramlás rendkívül egyenetlenül történik: a közigazgatásban (ahol jellemzően nagyobb a köztisztviselők aránya) a bruttó keresetek a tavalyi másfélszeresére rúgnak, az egészségügyben 18 százalék körüli emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH felhívja a figyelmet, hogy a költségvetési szektor kereseteinek magas indexe az év eleji illetményemelésen kívül a tavaly második fél évben történt központi intézkedések áthúzódó hatásának is köszönhető. Ez egyébként azt is jelenti, hogy 2002 végén valamelyest kisebb mutatókkal találkozhatunk majd, de látványos viszszaesésre nem kell számítani.
Szakértők számára nyilvánvaló, hogy a munkajövedelmek ekkora dinamikájának hosszabb távon nincs közgazdasági realitása, így kisebb korrekcióra - hasonlóan a korábbi politikai ciklusokhoz - most is számítani kell. Ez a gazdaság jelenlegi állapotát figyelembe véve természetesen nem jelent megszorítást, de nem kizárt, hogy a következő két évben gazdasági növekedéstől elmaradó keresetemelkedés következik.
Kérdés, rövid távon - különösen az utóbbi hónapokban tapasztalható magas fogyasztási hajlandóság mellett - milyen hatása lehet a kereslet ilyen mértékű növekedésének. A közgazdászok többnyire arra hívják fel a figyelmet, hogy kis, nyitott gazdaságokban magas kapacitáskihasználtság mellett a keresletbővülés nagyobb inflációs nyomásként és/vagy importtöbbletként jelenik meg.
Madár István
