Sztrádaépítés hiányosságokkal

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programjának megvalósítása érdekében az MFB finanszírozása több csatornán keresztül történt. Tavaly a költségvetési törvényben eredetileg meghatározott 35,2 milliárd forint tőkeemelésen felül az MFB 12,69 milliárdnyi többletforrásban részesült az ÁPV Rt.-től kapott ingyenes vagyonátadás révén. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és finanszírozására kialakított szervezeti konstrukcióban a mindenkori kormányhatározatok előírásai és az MFB Rt. döntései határozták meg az útfejlesztések finanszírozását, a költségvetési eredetű források tényleges felhasználását. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. a szerződéseket a Magyar Autópálya-építő, illetve a Magyar Hídépítő Konzorciummal és a Mérnökkel nem pályáztatással, hanem meghívott partnerekkel, közvetlen tárgyalásokon lefolytatott alku alapján kötötte meg - állapították meg a számvevők. (A független Mérnök feladata a beruházás projektelemeire megkötött szerződések összehangolt végrehajtásának figyelemmel kísérése, az elvégzett munkák műszaki és minőségi megfelelőségének ellenőrzése.) A meghívott vállalkozók kiválasztására, a vállalkozói kör felmérésére és értékelésére írásos dokumentum nem volt fellelhető. A szerződésben a beruházás ellenértékét egyösszegű, rögzített árformában határozták meg a jóváhagyott limitáron belül. A rögzített ár mellett azonban tartalékkeretet is meghatároztak, és a kettő együttes alkalmazása a tartalékkeret kihasználására készteti pótmunkaigények bejelentésével - véli az ÁSZ.

A számvevők szerint az útépítés költségeire vonatkozó kormányzati elvárás - hogy az építés összehasonlító áron legalább 5 százalékkal legyen olcsóbb az eddigi árszintnél - teljesítése csak a beruházás befejezése után értékelhető. Az M3-asnál ugyanis nem vették figyelembe a járulékos beruházási költségeket, így a felvett hitelek kiadásait. Az ÁSZ kifogásolja azt is, hogy az NA Rt. a kivitelezési szerződésekben vállalt előlegnyújtáson kívül egyéb, előfinanszírozás-igényes tevékenységet folytató vállalkozásoknak is adott előleget. Ennek célszerűségét azonban az ÁSZ-nak nem volt módjában megvizsgálni. Az MFB ugyanis vitatja az ellenőrzés jogalapját az NA Rt.-re nézve, mivel véleménye szerint az utóbbi részvényesei között az állam tulajdonosként nem szerepel.

Az MFB az ellenőrzött társaságok - az NA Rt. és az Állami Autópálya-kezelő Rt. - részére nem engedte meg azon dokumentumok átadását, amelyek megítélése szerint nem tartoztak az ellenőrzési programban megjelölt feladatokhoz. (Az ÁSZ ellenőrzése az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti 61,1 km hosszú szakasza beruházásának pénzügyi folyamatára terjed ki. Erre a beruházásra az NA Rt.-nél 102,66 milliárd forint ráfordítást terveztek.)

A kormány nem készítette el az MFB tevékenységének törvény szerinti folytatásához szükséges két rendeletet. Nevezetesen a kinnlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, értékelésének az MFB-re vonatkozó szabályait, valamint a Magyar Államkincstár és az MFB közti elszámolások eljárási szabályait.

Magos Katalin