Törvénymódosítás két ütemben
A főtisztviselő a kinevezéséről bármikor, indoklás nélkül lemondhat - mondja ki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, amelyet tavaly módosított a parlament a miniszterelnöki "elitcsapat" létrehozása céljából. A hivatalba lépni készülő kormány több esetben számít arra, hogy az érintettek élnek majd e jogukkal: az biztosra vehető, hogy az új vezetés nem kívánja jelenlegi beosztásában megtartani a főtisztviselőnek kinevezett köztisztviselők egy részét. Ezt azonban az érintettek törvényi "bebetonozása" nem könnyíti meg: a 300 fős, az elmúlt hónapokban két ütemben teljesen feltöltött kar tagjai elmozdításuk esetén rendelkezési állományba kerülnek, ahol öt évig - teljes, kiemelt fizetésük mellett - várhatnak arra, hogy újból feladatot kapjanak. Ugyanakkor van kiskapu a nem kívánt főtisztviselők "elűzésére" is. A jogszabály szerint a kar tagjai könnyen vezényelhetők, a főtisztviselő beleegyezése nélkül áthelyezhető. Miután az elit több mint kilencven százaléka a fővárosban, minisztériumoknál, illetve országos hatáskörű szerveknél dolgozik, szakmailag és egzisztenciálisan is hátrányosan érintené őket, ha vidéki állomáshelyet kapnának.
Nincs és nem is lesz központi kormánydirektíva, hogyan kell kezelni a a főtisztviselői kart - jelentette ki lapunknak több szo-cialista miniszterjelölt. Hangsúlyozták: személyenkénti döntésekre lehet számítani. Valószínűsíthető, hogy a jogszabály hagyta valamennyi lehetőségre lesz példa. A többségnek minden bizonnyal "csak" azzal kell számolnia, hogy általában módosítják a főtisztviselőkre vonatkozó szabályozást, de egyébiránt ugyanúgy folytathatja munkáját. A jelenlegi 15 közigazgatási államtitkár több mint kétharmada főtisztviselő, s az biztosra vehető, hogy többre közülük az új kormány is számít, sőt, a kar nagyobb részét adó főosztályvezetők is zömükben a helyükön maradnak. Egyes esetekben ellenben elképzelhetetlennek tűnik a jelenlegi beosztásban történő továbbfoglalkoztatás: több, az elmúlt négy évben a közigazgatásba került helyettes államtitkárnak s egyes bizalmi beosztásban - titkárként, kabinetfőnökként - dolgozó főtisztviselőnek is "érik az útilapu".
A leendő kormány arra készül, hogy módosítja a vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Az első "tűzoltás" gyanánt szolgáló javaslatot még a nyáron tárgyalhatja a parlament. Kiss Elemér, a kancelláriaminiszteri poszt várományosa lapunknak adott interjújában (VG, 2002. május 17.) jelezte először, majd a héten parlamenti meghallgatásakor is megismételte: alapvető hiányosság, hogy semmiféle előírás nincsen arra, milyen szakmai feltételekkel kell bírniuk azoknak, akiket a köztisztviselői szakma csúcsára jutattnak. A törvény másik hibája, hogy nincsenek olyan szabályok, amelyek rendeznék, mi történik, ha a főtisztviselő nem felel meg a követelményeknek, nem végzi megfelelően a feladatát. Még a köztársasági elnökre vonatkozóan is léteznek ilyen szabályok, a főtisztviselőkre azonban nem - hangsúlyozta a miniszterjelölt. Úgy tudjuk, a tervek között szerepel, hogy a kar tagjainak felmentése esetén nem öt-, hanem csak egyéves időre lehetne rendelkezési állományba kerülni, ez a javaslat azonban már feltehetően csak későbbi, átfogó módosításban szerepelne.
Dudás Gergely
