Visszapótolják a települések elvont forrásait

- Hogyan érinti az új kormány száznapos programja az önkormányzatokat? Számíthatnak-e változásokra a helyhatóságok az idén?

- Az első száznapos intézkedéscsomagban szerepel a pedagógusok, illetve a közalkalmazottak béremelése. Ez az önkormányzatokat mindenképpen kedvezően érinti, mert az ehhez szükséges fedezetet teljes egészében megkapják. Az elmúlt években a kormány rendszeresen úgy döntött béremelésekről, hogy a szükséges öszszegnek csak egy részét kapták meg az önkormányzatok, a többit kénytelenek voltak saját forrásaikból kigazdálkodni. Az idei költségvetés egyébként sajnos már rendkívüli módon korlátozza a mozgásteret. Tisztán látni természetesen csak a Belügyminisztérium átadás-átvétele után fogok, de az már biztos, hogy óriási hiánnyal vesszük át a kasszát. Az általunk ígért változások előkészítése természetesen megkezdődik, de lényegi módosításokra csak 2003-tól lehet számítani.

- Az önkormányzati finanszírozás kudarcát mutatja, hogy tavaly már 1200 település vált önhibáján kívül működésképtelenné, tehát a magyar helyhatóságok több mint harmada a kötelező feladatait sem tudná ellátni kiegészítő állami támogatás nélkül.

- Ebből a csapdából valóban ki kell kerülni. A 2003-as költségvetés már más elvek alapján készül majd: nagyobb mozgástere lesz az önkormányzatoknak. Programunk lényeges eleme, hogy a kötelező feladatok ellátásához szükséges pénzt meg kell kapnia minden helyhatóságnak. Szakértői számítások szerint az elmúlt négy évben 100 milliárd forint nagyságrendű forráskivonás történt az önkormányzati szférából. Arra készülünk, hogy ezt kétszer 50 milliárdos tételben úgy pótoljuk vissza, hogy nem terheljük új, kötelező feladatokkal a településeket.

- A finanszírozás reformját csak akkor lehet megoldani, ha teljeskörűen áttekintik a több mint háromezer önkormányzati feladatot és hatáskört. A Belügyminisztérium többször nekirugaszkodott ennek a munkának, de sem a Horn-, sem az Orbán-kormány idején nem sikerült végigvinni.

- Úgy látom, hogy az a koncepció, amely a közelmúltban a Belügyminisztériumban elkészült, jó szakmai anyag. A baj az volt, hogy a Fidesz-kormány nem hozta meg azokat a döntéseket, amelyek alapján a szakemberek tovább dolgozhattak volna. Csak egy példa: a feladatok, illetve az ellátásukhoz szükséges források telepítésének ésszerűsítéséhez többek között határozni kell a területi középszintről is, tehát az önkormányzati megye vagy régió kérdéséről. A továbblépés a mi feladatunk lesz. A kormánynak meg kell hoznia alapvető döntéseket, hogy a minisztériumokban megkezdődhessen, illetve folytatódhasson a szakmai munka.

- Óhatatlanul darázsfészekbe nyúl, aki ilyen jelentős változtatásokra készül. Számít-e arra, hogy több kérdésben szembekerülhet vagy a kormánnyal, vagy az önkormányzatokkal?

- Nem lehet olyan ügy, amelynek kapcsán fellépnék az önkormányzatokkal szemben, de az új kormány, illetve a kormánypártok is nagyon komolyan gondolják, hogy partnerként kezeljük majd a helyhatóságokat. Határozott szándékom, hogy az eddiginél jóval szorosabb együttműködést alakítok ki a hét önkormányzati érdekszövetséggel, s szeretném, ha minden, az önkormányzatokra vonatkozó törvénytervezet előkészítésében aktívan részt vennének. És tisztában vagyunk azzal, hogy az érintettek körében nagy a várakozás.

- A tapasztalatok szerint sok önkormányzat a finanszírozási nehézségek ellenére ragaszkodik a saját iskolához, polgármesteri hivatalhoz, a vártnál messze alacsonyabb a társulási hajlandóság. Ám ha a gazdasági racionalitás érdekében szigorúbb intézkedések születnének, azt mindenki az önkormányzati alapjogok súlyos megsértéséként értékelné, ami beláthatatlan politikai következményekkel járhat.

- Fel sem merült az önkormányzati autonómia csorbítása. A helyhatóságokkal közösen kialakított megoldásokat kell bevezetni. Úgy látom, hogy az önkormányzati vezetők is felismerték az elmúlt időszakban, hogy melyek azok a feladatok, amelyekkel meg tudnak vagy meg akarnak birkózni, s melyeket szerencsésebb közösen végezni. Vannak nagyon jó kistérségi modellek, ezek adaptációját kell pluszforrásokkal támogatni.

- Az önkormányzati területen több kétharmados törvényt kellene meghozni. Lát erre esélyt?

- Az elmúlt négy évben mi megszavaztunk kétharmados törvényeket, mert ezek fontosak voltak az önkormányzati szféra számára. Bízom abban, hogy nyugodtabb lesz a politikai légkör, s az ellenzék is nyitott lesz az érdemi tárgyalásokra. Feles törvényeket pedig már a közeljövőben meghozunk. Ilyen a kistérségi megbízottak rendszerének átgondolása. Mi is egyetértettünk azzal, legyen minden kistérségben egy olyan szakember, aki segíteni tudja a pályázatok kidolgozását, a koordinációt. A végrehajtás azonban rossz volt: szakmai elvárások nélkül, elsősorban politikai szempontokból választották ki a megbízottakat. Terveink szerint megmarad maga a státus és az állami támogatás, de jogszabály írja majd elő, milyen képzettséggel kell rendelkezni, milyen feltételeknek kell megfelelni. A döntést pedig, hogy kit tartanak alkalmasnak és kivel szeretnének dolgozni, a kistérségekre bízzuk.

- Az elmúlt ciklusban évről évre nagy vihart kavartak a címzett támogatásokról szóló kormányzati döntések. Már most elindultak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy visszavág-e a Medgyessy-kabinet.

- A Horn-kormány idején sem a fejlesztési támogatások kiegyensúlyozatlan odaítélésétől volt hangos a közélet, és most sem kívánunk politikai alapon különbséget tenni. Azonban ahol az kimutatható, hogy az elmúlt négy évben kár ért településeket, illetve azért kerültek hátrányba, mert szocialista vagy szabad demokrata polgármesterük volt, azt ki kell egyenlíteni.

- Lehetségesnek tartja, hogy igazságos döntést hozzanak, amikor jóval kevesebb a rendelkezésre álló pénz, mint amennyi a jogos igénylők támogatásához kellene?

- Kétségtelen, hogy nagyon sok helyen lenne szükség kórházfelújításra, hulladéklerakókra, kulturális intézményekre és egyéb beruházásra. A szakmai érveket áttekintve azonban többnyire eldönthető, melyek a legsürgősebbek. Azzal egyébként egyetértek, hogy több állami forrást kell az önkormányzati fejlesztésekhez biztosítani, de változtatni szeretnénk a központi támogatások jelenlegi, átláthatatlan rendszerén is. Ha most az önkormányzat elhatároz egy beruházást, több helyről kell összeszedegetni a pénzeket. Szeretnénk egyszerűbbé, átláthatóvá tenni ezt a rendszert.

- Több oldalról is megfogalmazódott: erősödhet a belügyi tárca civil jellege azzal, hogy elvállalta a miniszteri megbízatást. Nem vezethet ez a rendvédelmi szervek indokolatlan háttérbe szorításához?

- A közbiztonság ugyanolyan fontos, mint a mindennapi megélhetés problémája, és a kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket a jelenlegi helyzet javítása érdekében. Politikai deklarációk, valamint a statisztikák pozitív elemeinek kihangsúlyozása szintjén eddig is sokszor hivatkoztak a rendvédelmi szervek fontosságára, ennek ellenére az elmúlt négy évben nagyon kevés tényleges eredmény történt a területen, ami a rendőrség finanszírozási nehézségeiben is megmutatkozik. Egyébként az is jelzi, hogy az új kormány szívügyének tekinti a közbiztonság kérdését, hogy az új Országgyűlésben önálló bizottság alakul a rendészeti ügyek kezelésére.

- Eddigi tevékenysége inkább az önkormányzatokhoz köti. Nem tart attól, hogy a rendvédelemmel kapcsolatos ügyekben szakmailag felkészületlennek tartják majd?

- Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságában az elmúlt nyolc évben folytatott munkám során erre a területre is megfelelő rálátásom volt. Másrészt belügyminiszterként elsősorban az alapvető feladatok megfogalmazása és kijelölése lesz a feladatom, amelyek végrehajtása, valamint a rendőrség szakmai irányítása az országos rendőrfőkapitány kompetenciájába tartozik.

- Milyen elsődleges teendőket lát a rendvédelmi területen?

- A legfontosabb feladat, hogy a rendvédelmi szervek számára biztosítva legyenek a megfelelő anyagi kondíciók, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy színvonalasan tudják végezni a feladatukat. Tudomásom szerint a rendőrség az idei évben is jelentős működési hiánnyal küszködik, ami főleg a kisebb rendőrőrsökön és kapitányságokon érezteti hatását. Ezeken a helyeken rengeteg eszköz hiányzik, a rendőrök rossz körülmények között, elhasznált gépkocsiállománnyal kénytelenek dolgozni, amin mindenképpen változtatni kell. Emellett szeretném elérni, hogy a jelenleginél több rendőr teljesítsen szolgálatot az utcákon, ezért az elsődleges célok között szerepel az állományon belül meglévő üres álláshelyek betöltése is.

- A jelenleginél mennyivel több költségvetési támogatásra lesz szükség a problémák kezeléséhez?

- Itt is ugyanaz a helyzet, mint az önkormányzatoknál. Először pontos rálátással kell rendelkeznem a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem anyagi helyzetéről is, csak azután következhet a problémák átfogó jellegű orvoslása. Azonban szeretném külön is hangsúlyozni: tisztában vagyok azzal, hogy a megfelelő közbiztonság megteremtéséhez sok pénzre van szükség, és az új kormány ennek megfelelően fog eljárni.

- Milyen szervezeti változásokat tart szükségesnek?

- Ezt az elkövetkező hetek során, a gyakorlati tapasztalatok alapján szeretném átgondolni. A nagyobb léptékű változásokról várhatóan csak a következő évben születhetnek döntések.

- Ennél talán sürgetőbb lehet az APEH Bűnügyi Igazgatósága nyomozati jogkörének kérdése, hiszen az Alkotmánybíróság tavalyi nyári döntése értelmében az adónyomozók január 1-jétől nem használhatnak titkosszolgálati eszközöket az általuk lefolytatott eljárásokban. Megszüntetik az APEH nyomozó szervét, vagy marad a jelenlegi struktúra?

- Az MSZP eredeti ígéretének megfelelően az APEH nyomozati jogkörét meg fogjuk szüntetni, s feladataikat a többi nyomozó hatósághoz fogjuk átcsoportosítani. Ezzel összefüggésben két lehetséges megoldás merült fel. Az egyik, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatóságának jogkörét a rendőrség venné át. A másik elképzelés szerint az APEH és a VPOP szakembereiből egy közös nyomozati szervet hoznánk létre, azonban szakértőink jelenleg még mindkét lehetőség előnyeit és hátrányait vizsgálják. Akárhogyan is döntünk, az elkövetkező években a nyomozó hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának javítására is nagyobb figyelmet kell fordítani.

- Az SZDSZ elképzelései között szerepelt az önkormányzati rendőrség létrehozása. Megvalósul ebből valami, vagy nem ebbe az irányba képzeli el a rendőrség fejlesztését?

- Az MSZP programjában is szerepel, hogy az önkormányzatoknak nagyobb szerepet kell kapni a helyi közbiztonság megteremtésében, s ennek megfelelően azon fogok dolgozni, hogy javuljon a helyhatóságok és a rendőrség közötti együttműködés. Azonban ez nem jelenti az önkormányzati rendőrség megteremtését.

- Helyén marad-e Orbán Péter országos rendőrfőkapitány, vagy valaki mást tartana alkalmasabbnak a poszt betöltésére?

- A hónap végére születnek meg a végső döntések.

- Számít-e újdonsült képviselőtársa, Doszpot Péter volt életvédelmi nyomozó munkájára?

- Természetesen, hiszen ő ismert és tapasztalt szakembernek számít ezen a területen, és biztos vagyok benne, hogy minden szempontból hasznos lesz, ha tudását az Országgyűlés rendészeti bizottságának alelnökeként kamatoztatja majd. Emellett belügyminiszterként személy szerint külön számítok a segítségére és támogatására.

- A Belügyminisztériumon belül szervezetileg miként strukturálják majd a rendvédelmi szervekkel összefüggő feladatokat?

- A jelenlegi felállás szerint a rendvédelmi szervek feletti felügyelet közvetlenül a tárca élén álló miniszterhez tartozik, s ezen nem is szeretnék változtatni. Az államtitkárokkal persze mindenképpen hatékony munkamegosztást kell kialakítani, de ez nem érinti a miniszteri felelősséget.

- A közvélemény már tényként kezeli, hogy a Belügymisztérium politikai államtitkári posztjára Pál Tibor, a közigazgatásira pedig Tóth Zoltán számíthat. Lesz-e másik politikai államtitkár is, aki a rendvédelem területén tevékenykedne?

- A végső döntéseket minden személyi kérdésben a hónap végére, reményeim szerint már május 27-re meg tudom hozni. Az már bizonyos, hogy a tárcánál egy politikai államtitkári tisztség lesz, amelyre várományosnak tekinthető Pál Tibor. Közigazgatási államtitkárnak Tóth Zoltánt, az elismert államigazgatási szakembert szeretném megnyerni.

Kecskés ágnes-Németh I. Gergely