Ez évtől nagy fordulat áll be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) GDP-számítási módszertanában azzal, hogy az előző negyedévhez képest történő változást is mérik majd. Ennek apropóján most a korábbi időszak változásait vesszük számba.

A KSH 1996 óta publikálja negyedéves bruttó hazai termék- (GDP-) számításait. Mint a hivatal nemzeti számlák főosztályán megtudtuk, a korábban közzétett becsléseket a 2000. évi végleges GDP-számítások alapján felülvizsgálták, és 1998 egy átlagos negyedéhez viszonyítva előállították a negyedéves becslések új idősorát. A 2001. évi negyedéves GDP-számítások is már erre az új idősorra alapozva készültek, ennek során a most lezárt 2000. évi végleges számítások becslési eredményeit is figyelembe vették.

A negyedéves bruttó hazai termék közelítő becslését két oldalról, párhuzamosan végzik a termelésre, valamint a felhasználásra vonatkozóan.

A bruttó hazai termék becslése termelési oldalról az ágazati volumenindexek számításával történik, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre folyó áras információ a hozzáadott értékek évközi alakulásáról. Az ágazati bruttó hozzáadott érték volumenváltozásához a termelés évközi volumenindexeit a GDP 1998. évi ágazati arányaival súlyozzák össze. A termékadók és -támogatások egyenlegének volumenváltozását a negyedévente rendelkezésre álló, folyó áras adatok alapján becsülik.

A "háztartások fogyasztása" címszó a vásárolt fogyasztáson kívül tartalmazza a természetbeni társadalmi juttatásból származót is. A háztartások fogyasztásán belül a fogyasztási kiadás becsléséhez a háztartás-statisztika, valamint a kiskereskedelmi forgalom volumenváltozásának negyedéves adatait használták fel.

A "háztartások fogyasztási kiadása" adatainak felülvizsgálata keretében - az 1998. évi végleges adatokkal összhangban, a termelési és a felhasználási oldal következetes elszámolása érdekében - megváltoztatták az üzleti idegenforgalom elszámolását. Korábban ugyanis ez a tétel indokolatlanul növelte a rezidens háztartások fogyasztási kiadását az idegenforgalmi egyenleg részeként.

A "természetbeni társadalmi juttatásokból származó fogyasztás" megállapítására közvetett becslést alkalmaztak, az évközi munkaügyi statisztikai adatok felhasználásával.

A "közösségi fogyasztáshoz" tartoznak azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket a lakosság nem egyénenként vesz igénybe, hanem a közösség tagjaként illeti meg az embereket, ilyen például a közigazgatás, a védelem és így tovább. A közösségi fogyasztást kizárólag az államháztartás finanszírozhatja. Ezt az értéket negyedévente, a munkaügyi statisztikai adatok felhasználásával, közvetett úton becsülik.

Az "állóeszköz-felhalmozás" (beruházás) adatai becslésének alapja a KSH évközi beruházásstatisztikai jelentése, továbbá - a kis értékű beruházásokra és a kis szervezetek beruházásaira vonatkozóan - az egyéb szakstatisztikák (építőipar, lakásstatisztika) információi.

A "külkereskedelmi forgalom" tartalmazza a külkereskedelmi termékforgalmat (az ipari vámszabad területek forgalmával együtt) és a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmát, beleértve az idegenforgalmat is. A becsléshez a külkereskedelmi statisztika és a fizetési mérleg adatait, továbbá a szolgáltatások külkereskedelmére vonatkozó rövid távú (havi, negyedéves) információkat használták fel.

A GDP felhasználási oldalán szereplő export-import adatok a bérmunka-tevékenységet bérmunkadíjon, vagyis a megmunkálás tárgyát képező termékek értéke nélkül tartalmazzák. A bérmunka számbavételénél - ez az utóbbi évek tapasztalata - problémát jelent, hogy egy adott időszakra vonatkozóan a bérmunka elvégzése után kivitt készáruk anyagtartalma a regisztrált adatok szerint rendre elmarad a bérmunka céljából behozott anyagok értékétől. Az eltérés 2001-ben számottevően megnőtt.

Ez a változás jórészt a 2000 közepén bevezetett gazdasági vámeljárások alkalmazásával hozható összefüggésbe, ami megnehezítette a bérmunkával kapcsolatos tranzakciók statisztikai megfigyelhetőségét. A számbavételi probléma főleg olyan ügyleteknél fordul elő, amelyek során a bérmunka-feldolgozást követően a készterméket újabb feldolgozás céljából vámbelföldről vámszabad területre, illetve - más esetekben - vámszabad területről vámbelföldre szállítják, és az újabb vámeljárás során az ügylet elveszíti bérmunka jellegét. A kiigazítási eljárást a KSH-ban a megelőző időszakihoz hasonlóan folytatták, s ennek eredményeként összességében mind az export, mind pedig az import értéke megnőtt.

Végül a mostani változásról: az eddigi gyakorlat szerint a negyedéves teljesítményt csupán az egy évvel korábbi időszakhoz lehetett viszonyítani. Ennek a mutatónak az a hátránya, hogy a "közrefogott" éven belüli trendfordulókról nem ad képet, pontosabban 1-2 időszakot késve jelezte a változást. A Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban (és mostantól hazánkban is) alkalmazott módszer hamarabb jelzi a gazdasági ciklusok megfordulását. (Grafikonunk az uniós GDP-növekedés két mutatóját ábrázolja.) Ez nálunk is fontos lehet, hiszen hamarabb lesz értékelhető szám a dekonjunktúra végének észlelésére. (VZs-MI)