A világbajnokságtól korán búcsúzni kényszerülő futballnagyhatalmak csalódottak, a két rendező ország, Japán és Dél-Korea pedig aggódik, mert a világbajnokságra összesen nyolcmilliárd dollárból formába hozott sportlétesítményeik utóhasznosítása meglehetősen kétséges. Az mindenesetre biztos, hogy a világ több mint 210 milliárd dollárra becsült futballüzlete a jövőben ázsiai országokkal és Amerikával az élen tovább növekszik.
Simon Krisztián
>> Kétséges a megtérülés
Az első ázsiai labdarúgó-világbajnokságtól, egyben pedig az első, társrendezésben szervezett sporteseménytől mindkét rendező ország, Japán és Dél-Korea is gazdaságának fellendülését várja. A japán Dentsu Társadalomkutató Intézet 25 milliárd dolláros növekedéssel számol, míg a koreai fejlesztési intézet számításai szerint a helyi gazdaságba 4,7 milliárd dollár áramolhat, a futballvébé megrendezése pedig 350 ezer új munkahelyet teremt.
Japán és Dél-Korea is a korábbi, a nemzetük gazdasági fejlődését jelentősen meghatározó egy-egy sportesemény sikeres hazai rendezéséből indult ki. Az érintettek egyöntetűen azt vallják, hogy az 1964-es tokiói és az 1988-as szöuli nyári olimpia is fordulópontot jelentett országuk gazdasági helyzetére nézve. Az olimpia révén nemcsak Ázsia legkedveltebb turisztikai célpontjaivá váltak, de piaci lehetőségeket kínáltak a külföldi befektetőknek is. Japán és Dél-Korea most is hasonlóan tervezett: több milliárd dolláros beruházásokkal szeretnék újból megmutatni a rendező országokban rejlő gazdasági lehetőségeket a nagyvilágnak, amelyre a lehető legjobb alkalom a labdarúgó-világbajnokság. A vb a világ legnézettebb sporteseménye.
A két rendező országban a vb-re jelentős infrastrukturális beruházásokat kellett elvégezni: Japánban és Dél-Koreában összesen húsz arénát építettek. Japánban a vb szervezőbizottságának, a Jawocnak csak három teljesen új stadionberuházásra volt szüksége, igaz, a már meglévőkön is komoly rekonstrukciós munkákat végeztek. Összesen 4,6 milliárd dollárt költöttek a helyszínek kialakítására. A koreai szervezők (Kowoc) viszont tíz teljesen új stadiont építtettek 2,7 milliárd dollárból. Ezen kívül például csak a csapatok és kísérőik fogadására Koreában 800 ezer dollárt fordítottak. Az egekig emelkedő sportberuházások megtérülése súlyos kérdéseket vet fel, hiszen például Dél-Koreában a vb-t megelőzően még nem alakult ki komoly futballkultusz. Igaz, a nemzeti együttes "szponzorbarát" teljesítményén semmi nem múlik, a csapat ugyanis becsületesen helytállt; a hazai bajnoki mérkőzések színvonala, a játék eddigi alacsony nézettségével párosulva, azonban nehézségeket is jelenthet. A koreai első osztályú bajnokság mérkőzéseit ugyanis átlagosan mindössze 3 ezer szurkoló látogatja rendszeresen. Így a nemzeti bajnokság mérkőzéseinek jegybevételéből aligha lehetséges majd a 40 ezer férőhelyes épületkomplexumok elégséges működési feltételeinek a megteremtése. Komoly problémát jelent az is, hogy a koreai létesítmények közül hét csak futballmérkőzés rendezésére alkalmas, amely teljesen megfosztja e stadionokat az egyéb sportesemények rendezéséből származó bevételektől.
A gazdasági szakértők szerint a világbajnokságot követően a tíz aréna lelátóhelyei az év túlnyomó többségében üresen tátonganak majd, még úgy is nehéz elhinni a befektetés megtérülésének esélyét, hogy a koreai válogatott minden korábbi papírformát felborítva egészen az elődöntőig menetelt. Japánban várhatóan jobban kihasználják a modern technikával felépített létesítményeket, hiszen a bajnoki mérkőzéseken nemritkán több tízezer rajongó buzdítja csapatát.
Az ázsiai országok közül egyébként a kínai profifutball-liga vonzza a legnagyobb tömegeket. Kínában erőteljesen növekedik a mérkőzéseket látogatók száma: tavaly összesen 3,5 millióan nézték a helyszínen a meccseket. Hasonlóan dinamikusan csak az USA labdarúgásának utánpótlásbázisa és népszerűsége fejlődik napjainkban: az amerikai futball-ligának (MLS) 18 millió igazolt játékosa van. Érdekes viszont, hogy Brazíliában az elmúlt 15 évben 40 százalékkal esett vissza a mérkőzésekre járók száma. Igaz, a brazil sztárcsapat Flamengónak 35 millióan szurkolnak.
A stadionok utóhasznosításának kérdése a több milliárd dolláros beruházások miatt már csak azért is különös figyelmet érdemelnek Dél-Koreában és Japánban, mert a világbajnokság rendezéséből származó azonnali megtérülések összege elenyésző: Japánban a jegyeladásból, a televíziós közvetítési jogokból és a szponzoroktól 450 millió dolláros bevétellel kalkulálnak, míg Koreában 300 millió dolláros azonnali bevételt terveztek. Jin Nyum koreai miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta: a vb nemcsak az azonnali pénzgenerálásról szól, sokkal fontosabb, hogy "márkanevet" ad Koreának.
>> Üresen tátongó lelátók
A mérkőzések kimenetelét előre jelző papírforma felborulása, a bírók mérkőzésvezetési szemléletében jelentkező különbségek mellett az arénák többször is üresen maradó lelátói jelentették a japán-koreai világbaj-
nokság új, egyben a sporteseményt végig meghatározó vonásait. A felsoroltakból utóbbi komoly pénzügyi veszteséget is jelentett a szervezők számára: a japán miniszterelnök, Koidzumi Dzsunicsiro néhány "játéknappal" a vb kezdőrúgása után kénytelen volt hivatalos vizsgálatot elrendelni a belépőjegy-fiaskó miatt. A jelentések szerint ugyanis csak a sportesemény első hetében százezer ülőhely maradt üresen, ami mérkőzésenként 800 ezer dollár hiányt jelentett.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalos belépőjegygyártója és -elosztója, az angol Byrom néhány nappal a kezdőrúgás előtt 300 ezer belépőjegyet küldött vissza a helyi szervezőknek, miután azokat nem tudta értékesíteni.
Japán és Dél-Korea 800 ezer szurkolóval számolt az egy hónapos sportesemény alatt, azonban ennél a valóságban jóval kevesebben érkeztek. A Byrom vezetői egyrészt az utazás rendkívüli költségigényeivel és a New Yorkot ért tavaly szeptember 11-i terrortámadás elriasztó hatásaival magyarázták a várt európai, amerikai és dél-amerikai turizmus elmaradását. A futballfieszta helyszíni megtekintése a rendkívül magas költségek miatt az ázsiaiak számára is sok esetben elérhetetlen maradt: Dél-Koreában 100 ezer kínai drukkerrel számoltak, végül mindössze 25 ezren érkeztek.
A belépőjegyek értékesítésénél az előző világbajnokság jegyáraihoz képest megduplázódott árak mellett problémát jelentett egyébként az interneten megrendelhető belépők értékesítése is, pedig a rendelkezésre álló 3,2 millióból 1,5 milliót eredetileg a neten keresztül kívántak értékesíteni. Szakértők szerint azonban a Byrom szervere alkalmatlannak bizonyult a feladat megoldására, így végül kénytelenek voltak irodákba szállítani a jegyeket, az "utazó" tikettek azonban sokszor csak késéssel, az aktuális mérkőzések megrendezését követően értek célba.
Dél-Korea turizmusára egyébként az is kifejezetten kedvezőtlen hatással volt, hogy Japánnal közösen rendezte a vb-t, mivel a japánok többsége júniusban általában éppen Dél-Koreát választja nyaralásának helyszínéül. Amíg az előző év júniusában 450 ezer turista látogatott Koreába, addig az idén ugyanebben a hónapban százezerrel csökkent a külföldiek száma.
Világszerte megnőttek viszont a nézettségi rekordok: a Dél-Korea-Olaszország elleni nyolcaddöntő mérkőzést az olasz lakosság 37,7 százaléka, azaz 20,4 millió tévénéző látta, míg a Németországnak a Dél-Korea elleni mérkőzése a legnézettebb televíziós műsor volt az idén Németországban: 20,34 millió tévénéző kísérte figyelemmel az elődöntőt. Lapzártánkkor a döntő nézettségéről még nem sikerült pontos adatokat kapni, német televíziós szakemberek előzetes számításai szerint azonban várható, hogy a Brazília elleni finálét Németországban több mint 25 millióan nézték.
>> Vb utáni sztárkereső
A világbajnokság befejeztével a labdarúgás nyári szünetében csak a játék szorul le a pályáról, hiszen most kezdődnek a nagy futballüzletek, azaz az átigazolások. A világ legnézettebb sporteseménye kiváló alkalmat jelent a futballistáknak tehetségük kibontakoztatásában, ami egyben jövőjük megalapozását is jelenti. A vb előtt többen úgy vélték, David Trézéguet, az olasz Juventus csatára lehet az alanya az idei év rekordátigazolásának, a francia válogatottnak a csoportmérkőzések után való korai távozása miatt azonban könnyen lehet, hogy kútba esik Trézéguet csapatváltása. Az angol bajnok Arsenal a hírek szerint minden idők legnagyobb summáját, azaz 80 millió eurót is hajlandó lenne fizetni a francia játékosért.
Az angol Newcastle United mindenesetre már a vb előtt becserkészte a portugál tinédzsert, Hugo Vianát 8,5 millió angol fontért. A Liverpool a negyeddöntőig menetelő szenegáli válogatott játékosokat, köztük El-Hadji Dioufot és Pape Bouba Diopot figyelte, míg a már említett Arsenal a török "örökmozgó" Emre Belözogluval kezdett tárgyalni. A világ legdrágább védőjét, a vb-n is jó teljesítményt nyújtó Rio Ferdinandot a Manchester United (MU) szeretné elcsábítani a Leedstől, a menedzsment azonban nemet mondott a MU 30 millió fontos ajánlatára.
John Smith, a neves First Artist nevű ügynökség ügyvezető igazgatója szerint az ázsiai, amerikai és dél-amerikai játékospiac csábító ajánlatai jelentik az idei nyári átigazolási időszak nagy lehetőségeit az ázsiai sportesemény után. Mint mondta: várhatóan a legnagyobb klubok érdeklődnek majd a mexikói védő, Rafael Marquez, az amerikai Landon Donovan, Eddie Pope és Tony Sanneh iránt az augusztus 31-ig "nyitva tartó" igazolási időszakban. A világbajnokságot megelőzően szabadlistára került japán Inamoto Junicsiért pedig a Perugia, az Atalanta, a Feyenord és a Fulham is bejelentkezett.
A játékospiac ázsiai kibővülése ellenére a Parmában futballozó japán, Hidetosi Nakata 9,45 millió eurós éves sztárgázsija várhatóan továbbra is csúcsot jelent majd az ázsiai futballisták keresetei között. Hidetosi Nakata Zinedine Zidane, David Beckham és Gabriel Batistuta után a negyedik legjobban fizetett futballista a világon.
Egyes vélemények szerint a Zinedine Zidane-ért tavaly kifizetett, minden idők legmagasabb, 65 millió dolláros átigazolási rekordösszegének a megdöntésére pillanatnyilag talán leginkább azoknak a sztárkluboknak van esélye, akik az Inter brazil támadójának, az évi 9,22 millió eurót kasszírozó Ronaldónak a becserkészésén munkálkodnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.