Van-e igény magáncélú alapítványra? Indokolt lenne-e a közhasznú tevékenységi körök kiterjesztése a törvényben foglaltakon túl egyéb területekre is? Hogyan rendezhető a nonprofit szervezetek csődje? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ az igazságügyi tárca a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos elemzés során, amely az idevágó szabályozások felülvizsgálatát készíti elő. Sáriné dr. Simkó Ágnes miniszteri biztos a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: a munka felöleli az alapítványra, közalapítványra, közhasznú társaságra vonatkozó Ptk.-beli passzusokat, az egyesülési jogról és a közhasznú szervezetekről szóló törvényeket csakúgy, mint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi mentességekről, kedvezményekről rendelkező szabályokat, illetve a sajátos számviteli előírásokat is.

A hatályos törvények gyakorlatában sok problémával szembesülnek a jogalkalmazók. Nincs például szabály arra, hogy a nonprofit szervezetek hogyan szűnhetnek meg. Míg azok fennmaradó vagyonáról rendelkezett a jogalkotó, megfeledkezett a negatívumokról, a tartozások behajtási lehetőségeiről. Így a csődbe jutott szervezet hitelezői manapság futhatnak a pénzük után; nincs, akivel szemben érvényesíthetnék igényeiket.

Nemegyszer felmerül, hogy hiányzik a magáncélú alapítvány jogintézménye. Egyes vélemények szerint az erre vonatkozó szabályozás - külföldi mintára, például speciális örökség biztosítására - igencsak szükséges volna, mások viszont nem tartják időszerűnek egy ilyen jogintézmény létrehozását. Vita tárgya tehát: legyen-e, és ha igen, miként szabályozzák.

A különböző rendelkezésekben rögzített társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, sportszakszövetség egyaránt megszerezheti a közhasznú minősítést, amelynek feltételeit az 1997-ben született törvény határozza meg. Ennek értelmében a közhasznú szervezet - illetve annak támogatói és a szolgáltatásait igénybe vevők - különböző kedvezményekben részesülnek. Vannak olyan megfontolások, amelyek a jövőben is a közhasznúság fokozataitól tennék függővé az adó-, illeték- és vámkedvezményeket, míg többek álláspontja szerint ezt semmi nem indokolja.

A miniszteri biztos elmondta: kidolgozásra vár, miként vállalhatnak át közszolgáltatásokat nonprofit szervezetek, illetve minden esetben megkövetelendő-e a pályáztatás. Igen fontos lenne a nyilvánosság kiterjesztése a közszférában. Jelenleg ugyanis, bár közcélokról van szó, üzleti titokra hivatkozva csorbulhat a nyilvánosság kívánalma.

A minisztérium a 85. számú Magyar Közlönyben hívja fel minden érdekelt figyelmét a vizsgálatra, kérvén, hogy javaslataival, észrevételeivel működjék közre a nonprofit szféra további szabályozásának előkészítésében. Szeptember 15-ig várják azok jelentkezését, akik e munkában részt vennének.

Kende Katalin