Már négy évvel ezelőtt megállapodás született az Érdekegyeztető Tanácsban arról, hogy a használatból korábban kivont munkakönyvek helyett munkaügyi regisztrációs rendszert kellene bevezetni - nyilatkozott a Világgazdaságnak Kiss Péter.

A munkaügyi miniszter szerint erre avégett lenne szükség, hogy követni lehessen a 3,8 millió munkavállaló munkaviszonyának alakulását. Az intézkedés költségvonzatát akkoriban kétmilliárd forint körüli összegre becsülték, ami mai áron számolva mintegy 2,8 milliárdot tenne ki. A mágnes- vagy csipkártya bevezetése - mint azt hírül adtuk - a pénteki kormányavató fesztiválon vetődött fel ismét.

Kiss Péter úgy látja, a feketemunka is jobban kiszűrhető lenne, és a munkavállaló ellenőrizni tudná, a munkáltató fizeti-e utána a járulékokat. Kérdésünkre, személyazonosításra alkalmas lehet-e a kártya, Kiss Péter azt válaszolta: nem lenne szerencsés, ha több adatot összevonnának.

Az évekkel ezelőtti tárgyalások azért is akadtak el, mert nem sikerült megegyezni, ki viselje a költségeket. Elvben egyetértünk a szándékkal, hogy hozzunk létre egy megbízható munkaügyi regisztrációs rendszert, ám amíg nem tisztázott, melyik fél finanszírozná a projektet, nem tudunk egyértelmű választ adni a kérdésre - magyarázta lapunknak Geiger Éva, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője.

Az új munkaügyi regisztrációs rendszer részletei ugyan nem ismertek, de támogatjuk a gondolatot. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a munkavállaló nyomon követhesse járulékai útját. Álláspontunk szerint a munkakártya bevezetésének költségei nem terhelhetik a munkavállalókat - reagált a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium terveire Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízott elnöke.

Intelligens kártyával kapcsolatos elképzelései korábban is voltak az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak (ONYF), és számítástechnikai szakemberként, illetve főigazgató-helyettesként is támogatom, hogy a biztosítottak ellenőrizhessék jogviszonyukat - érvelt Vágújhelyi Ferenc. Az ONYF tervei szerint olyan kioszkokat lehetne felállítani - egyelőre az ügyfélszolgálati térben -, amelyek az intranet alapú, zárt rendszeren keresztül hozzáférhetővé tennék a biztosított adatait, ha az ügyfél bemutatja személyi igazolványát és tb-kártyáját. Mindennek tízmillió forint nagyságrendű lenne a költségvonzata. A kioszkrendszerrel a kártyák olvasására is lehetőség nyílna a továbbiakban. A főigazgató-helyettes ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: mindenképpen szükséges a központi adatbázis fenntartása a munkakártya elterjedése esetén is, hiszen gondolni kell arra, hogy a munkavállaló esetleg elveszíti azt.Kiss Péter úgy látja, a feketemunka is jobban kiszűrhető lenne, és a munkavállaló ellenőrizni tudná, a munkáltató fizeti-e utána a járulékokat. Kérdésünkre, személyazonosításra alkalmas lehet-e a kártya, Kiss Péter azt válaszolta: nem lenne szerencsés, ha több adatot összevonnának.

Ternyák Edit