BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyugvóponton a koalíciós válság?

Még kérdéses, sikerült-e túljutnia első komoly válságán az MSZP-SZDSZ koalíciónak. Noha mindkét kormánypárti frakció bizalmáról biztosította az így helyén maradó - és állambiztonsági múltját immár vállaló - miniszterelnököt, s megegyeztek az ügynöktörvény módosításáról is, de a két párt más-más elképzelésekkel bír a dokumentumok nyilvánossá tételéről. A kormányfőre vonatkozó újabb iratot a koalíció hamisítványnak tartja.

A kormánypártok vezetőinek tegnapi hivatalos nyilatkozatai ugyan arra utalnak, hogy a koalíció lezártnak tekinti a kétnapos, Medgyessy Péter kémelhárítói mivolta kiváltotta válságot, egyelőre több jel is arra mutat: az ügynek "házon belül" is lesz még folytatása. Az egyik legkritikusabb kérdés az lehet, hogy a jövő héten, az ellenzék részéről biztosra vehető e témájú interpellációkra adandó miniszterelnöki választ az SZDSZ valamennyi képviselője elfogadja-e majd. Azt, hogy hányan szavaztak az SZDSZ-képviselőcsoportban a Medgyessy Péter mögötti kiállás ellen, Kuncze Gábor frakcióvezető nem árulta el. Úgy tudjuk, az arány 16:4 volt.

Ma már az is nyilvánvaló: az ügynöktörvény módosításában ugyan mindkét párt egyetért, komoly ellentét feszül annak tartalmát illetően. Nem tudni azt sem, milyen hatással bírna, ha további, a kormányfő múltjáról szóló dokumentumok kerülnének nyilvánosságra.

A Magyar Nemzet tegnap egy olyan iratot közölt, mely szerint Medgyessy Péter 1976 szeptemberében feljegyzést készített pénzügyminisztériumi főnökének arról, kik vehetnek részt a tárcánál, az Állami Biztosítónál és az OTP-nél egy esetleges ellenforradalmi megmozdulásban. A dokumentumot a kormánypártok hamisítványnak minősítették.

Az SZDSZ kedd éjjel, lapzártánk után véget ért frakcióülésén még 17:1 arányban úgy foglalt állást, hogy nem lehet bizalmat szavazni Medgyessy Péternek, és személycserére van szükség a kormányfői poszton, ám a kisebbik koalíciós párt tegnap már támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. Kuncze Gábor pártelnök-frakcióvezető ezt azzal indokolta: miután az MSZP-képviselőcsoport egyöntetűen felsorakozott Medgyessy Péter mögött, egy konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtása kivitelezhetetlenné vált.

A politikus egy kisebbségi kormány külső támogatását nem nevezte járható útnak, de hangsúlyozta azt is: az ügy kirobbanása egy politikai játszma része, amelyben az SZDSZ nem lesz eszköz. Az ország szempontjából fontosnak nevezte, hogy a koalíció végrehajtsa vállalt programját. Mint mondta, a történtek több értelemben is nagy dilemma elé állították a pártját: az egyik legsúlyosabb kérdésként az vetődött fel, hogy a választók úgy szavaztak az MSZP-re, hogy nem volt ismert előttük Medgyessy Péter múltja. Az SZDSZ elvárja, hogy a kormányfő ezért megkövesse a választókat, ám lapunk kérdésére Kuncze Gábor legitimnek minősítette a kormányt. A történtek azonban minden bizonnyal szerepelnek majd a szombaton amúgy is ülésező országos tanács ülésén - tudta meg a Világgazdaság.

Az MSZP megnyugvással vette tudomásul az SZDSZ döntését, hiszen hétfőn este a szocialistákat váratlanul érte, hogy partnerük "ilyen komolyan" veszi a történteket - mondták lapunknak szocialista vezetők. Az MSZP-ben fel sem merült, hogy a kormányfőnek távoznia kellene, így a hétfő esti frakcióülések után összeült pártvezetői találkozón közölték is: ha az SZDSZ nem változtat álláspontján, csak a kisebbségi kormányzást tartják megoldásnak. Lapunk úgy tudja, a megbeszélést követően az MSZP szűk vezetése javasolta a miniszterelnöknek, vállalja fel nyilvánosan múltját. A kormányfő tegnap reggel a parlamentben elmondta: 1977-1982 között a Pénzügyminisztériumban kémelhárító tisztként segítette, hogy idegen hírszerzők ne akadályozhassák meg az ország IMF-csatlakozását. Bejelentette azt is: törvénymódosítást kezdeményez, hogy "tiszta helyzet jöjjön létre az 1990 előtti titkosszolgálatok kérdésében, hogy ne lehessen politikai célokra felhasználni tényeket".

A kérdés jogszabályi rendezésének szükségességét illetően egyetértés van a két koalíciós párt és a Fidesz között is - utóbbira a kérdés kétharmados volta miatt szükség is van -, ám pillanatnyilag úgy tűnik, a három párt háromféleképpen oldaná meg a helyzetet.

Az SZDSZ 1990 óta azt képviseli, hogy a teljes III. főcsoportfőnökség, azaz a hírszerzés (III/I.), az elhárítás (III/II.), a belső elhárítás (III/III.) és a katonai elhárítás (III/IV.) valamennyi fellelhető dokumentumát tegyék nyilvánossá és kutathatóvá. Kuncze Gábor szerint ehhez új törvényre és a levéltárnak minősített Történeti Hivatal kultusztárca alá rendelésére van szükség. Ez utóbbival egyetértenek a szocialisták is, ők azonban csak olyan törvénymódosítást szeretnének, amely kizárólag a III/III-as iratokat tenné közzé. Emellett valamennyi, 1990 óta közszerepet vállalt és vállaló személy esetében nyilvánosságra hoznák, ha a III. főcsoportfőnökség bármelyik részlegével kapcsolatban állt. A szocialisták azt akarják, hogy a javaslatról már pénteken tárgyaljon a kormány. Így az a jövő héten a parlament elé kerülne, de az SZDSZ szerint ez kevés a szakmai munkához.

A Fidesz mind ez ideig nem alakította ki önálló javaslatát, ám annak célja is egyértelmű: törvényi összeférhetetlenséget keletkeztetnének a politikai szerepvállalás és a III. főcsoportfőnökségnél vállalt bárminemű tevékenység esetén. Pokorni Zoltán pártelnök emellett leszögezte: Medgyessy Péternek távoznia kell, "a D-209-es elvtárs nem lehet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke". (DG-TE)

Munkatársainktól

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.