EU-konform lesz az alkotmány
Minisztériumi és egyetemi szakértői körökben már hetek óta tart annak az IM-tézisgyűjteménynek a vitája, amely az EU-csatlakozásból adódó alkotmánymódosítási kényszert taglalja. Eszerint az alaptörvény megváltoztatásának ügyét hat területen szükséges feltétlenül megvizsgálni az uniós belépés miatt. A legalapvetőbb ezek közül annak biztosítása, hogy az alkotmányban kizárólag az állam számára meghatározott jogkörök egy részét, a szuverenitás megtartásával, hazánk átengedi az EU-nak mint nemzetek feletti jogkörökkel is bíró szervezetnek. Ez szükséges ahhoz, hogy a csatlakozási szerződés összhangban legyen az alaptörvénnyel. Kérdés, mennyire részletezze az alaptörvény, hogy mely hatáskörök átruházásáról lehet szó.
Ha ugyanis túlságosan részletesen meghatározzák az alkotmánymódosításban ezeket a jogköröket, akkor később, az EU esetleges hatáskörnövelése során (ami akár már a 2004-es kormányközi konferencia során is várható) újabb alkotmánymódosítások válhatnak szükségessé. Ha viszont túlságosan kiterjesztik az átengedhető jogköröket, akkor a szuverenitás kerül veszélybe.
Eldöntendő, hogy kell-e módosítani az alkotmányt a közösségi jog primátusának biztosítása végett. Nem biztos, hogy az alaptörvényben kell kimondani, hogy a közösségi szinten meghozott jogszabályokat közvetlenül kell alkalmazni Magyarországon, s ha valamely közösségi törvény összeütközésbe kerül egy magyar jogszabállyal, akkor automatikusan az előbbit kell alkalmazni. Az IM szerint ha az alkotmányban szabályozzák ezt a kérdést, akkor összeütközésbe kerül a Legfelsőbb Bíróság előzetes normakontrollra vonatkozó joga a közösségi jog értelmezésének európai bírósági monopóliumával (s ezért inkább egy törvény mondja ki a közösségi jog primátusát). Más szakértők szerint ez a probléma megoldható úgy is, hogy a nemzetközi szerződésekre vonatkozó előzetes normakontroll lehetőségét ki kell zárni az EU-jog esetében. (Hasonló okból kell korlátozni a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak érvényességét is: ezek sem értelmezhetik a közösségi jogot.)
Mindenképpen módosítandó viszont az alkotmány a választójog tekintetében. Egyrészt meg kell határozni, hogy a magyar és a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok szavazhatnak és választhatóak is az Európai Parlamenti választásokon, másrészt a hazánkban letelepedett EU-polgárok akkor is voksolhatnak a magyar önkormányzati választásokon, ha nem kaptak magyar állampolgárságot. A vonatkozó uniós direktíva hazánkra bízza annak eldöntését, hogy az önkormányzati választhatóságot biztosítja-e ezeknek a külföldieknek (lehet-e például külföldi polgármester), de ezt is az alkotmányban kell szabályozni.
Egyes szakértők szerint az alaptörvényben célszerű rendelkezni arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bankot hogyan érinti a csatlakozás. Az EU-belépéssel hazánk ugyan nem válik még a monetáris unió részévé, az MNB azonban tagja lesz az európai központi bankok rendszerének, s ez érinti az alkotmányban meghatározott pénzkibocsátási feladatait. Az IM tézisei viszont azt javasolják, hogy az alkotmánymódosítás csak azt rögzítse: az MNB feladatainak módosulását külön törvény szabályozza.
Az alkotmányban kell rögzíteni az IM-tézisek szerint végül azt is, hogy milyen az Országgyűlés és a kormány viszonya integrációs kérdésekben, miként érvényesül a parlament ellenőrző szerepe az EU-ügyekben. Abban egyetértés van, hogy ki kell mondani a kormány tájékoztatási kötelezettségét, ám kérdéses még, milyen mértékű konzultációs kötelezettség terhelje a végrehajtó hatalmat.
