Gyorsított fagykárigazolások
E hét végéig nyújthatják be támogatási igényeiket az agrártárca megyei hivatalaihoz azok a gazdák, akik télen és tavasszal legalább 50 százalékos fagykárt szenvedtek. Becz Miklós, az FVM fÕosztályvezetÕje elmondta: a hivatalok gyorsított eljárással adják ki a támogatási igazolásokat, hogy a termelÕk minél hamarabb megkaphassák a kármérséklÕ összegeket. A szabályozás annak lehetÕségét sem zárja ki, hogy a jogosultak csak szeptemberben jutnak az állami segítséghez, ha az utolsó pillanatban jelentkeznek - közölte a fÕosztályvezetÕ.
A kompenzáció megkezdésére azután nyílt mód, hogy június 25-én megjelent a minisztérium végrehajtási rendelete. Ez a gazdák bejelentkezésére 25 napot biztosított, vagyis a határidÕ július 20-án jár le. ElÕzÕleg az Orbán-kormány döntött arról, hogy a termelÕk hektáronként 30 ezer forintos támogatási elÕleget vehessenek igénybe. A fagy csaknem 100 ezer hektár ültetvényben okozott jelentÕs kiesést, így az FVM a mostani intézkedéssel mintegy hárommilliárd forintot fizet ki. A forrásokat a tárca az agrárbüdzsé átcsoportosításával teremtette elÕ.
A minisztérium rendelete rögzíti, hogy a gazdák az elÕlegen felül további támogatásokat is kapnak majd. A teljes kompenzáció azonban nem haladhatja meg a tényleges kár felét. Becz Miklós tájékoztatása szerint az FVM a július 20-i bejelentkezési határidÕ lejárta után azonnal megkezdi a kártérítési igények összesítését és ellenÕrzését. A tárca elÕzetes felmérései mindenesetre azt tükrözik, hogy a gazdák 25-30 milliárd forintos fagykárt szenvedtek. A minisztériumnak tehát - 50 százalékos kármérséklési maximumot alapul véve - 12-15 milliárd forintos, vagyis a mostani hárommilliárdoson kívül még mintegy tízmilliárdos támogatást kellene adnia. A tárca a kártérítés pontos nagyságát a szeptemberi ültetvény-ellenÕrzések után határozza meg, és az ügyben elÕterjesztést készít a kormány számára is.
A minisztériumnak elÕreláthatólag az aszálykárok miatt is intézkednie kell, mivel a hosszan tartó szárazság jelentÕs terméskiesést okoz. Becz Miklós közölte: a falugazdászok már az idei aratás elÕtt megállapították, hogy a kalászosok várható termése az ország több térségében - elsÕsorban Dél-Magyarországon, a Duna-Tisza közén és Észak-Magyarországon - 15-35 százalékkal kisebb lesz az elmúlt három év átlagánál. A minisztérium a közeljövÕben úgynevezett aszályossági indexet tartalmazó térképet készít, ami meghatározza a további teendÕket is.
Az FVM és a környezetvédelmi tárca között már korábban megállapodás született arról, hogy rendkívüli szárazság esetén is közös intézkedési tervet dolgoznak ki - mondta a fÕosztályvezetÕ. A minisztériumok a csapadékhiány miatt a kormányhoz fordulhatnak a helyzet aszályossá nyilvánítása után, a kabinet pedig dönthet a kárenyhítés módjáról. Becz Miklós elképzelhetÕnek nevezte, hogy az ügyben már e hónapban kormány-elÕterjesztés készüljön.
Korábbi információink szerint az FVM azt is tervezi, hogy az idei évre beütemezett adóskonszolidációs programban könnyít az aszálykáros gazdák helyzetén (VG, 2002. július 9.). Az elképzelések lényege, hogy az állam visszafizetné a termelÕk éven belüli hiteleinek felét az államadósság 60 milliárd forintos növelésével. A minisztérium fontolgatja, hogy a károsult termelÕk tartozásait 50 százaléknál nagyobb mértékben engedné el, akik így öszszességében 15 milliárdos adósságtól mentesülnének. Ugyanakkor az is felmerül, hogy a késÕbbiekben "komplex megoldást" kell találni a természeti csapásokra. Németh Imre agrárminiszter a választási kampányban többször leszögezte, hogy a károk megfelelÕ kompenzálásához szükség lenne egy úgynevezett katasztrófaalapra.
