MÛködési kockázatok kezelése
Terjedelmi okokból csupán röviden érintjük a nemzetközi szabályozási tendenciákat, és bÕvebben térünk ki a magyar bankok mÛködési kockázatkezelési gyakorlatát vizsgáló felmérés tapasztalataira.
>> Szabályozási reakciók
A téma aktualitását a pénzügyi közvetítÕi rendszerben az utóbbi években megfigyelhetÕ fejlemények adják, így az elektronikus kereskedelem kialakulása, folyamatok automatizálása, a globa-lizáció, a fokozódó verseny, az összeolvadások, a felvásárlások, az outsourcing elterjedése jelentÕs mértékben megnövelte a mÛködési kockázatokat. A Bázeli Bizottság, szembesülve a mÛködési kockázat kezelésének szükségességével, az 1999-ben meghirdetett új tÕkeegyezményben a mÛködésieket már kiemeli az egyéb kockázatok közül, és külön tÕkekövetelményt ír elÕ. A mÛködési kockázatok fedezéséhez szükséges tÕke meghatározásához különbözÕ fejlettségi szintÛ módszereket alakítottak ki, melyekhez eltérÕ színvonalú kockázatkezelési normák, mérési technikák, illetve veszteség-adatbázisok kialakításai tartoznak. Emellett legalább ilyen fontos, hogy a kockázatok azonosítására, mérésére és a kezelés helyes gyakorlatára a Bázeli Bizottság irányelveket határozott meg. Annak ellenére, hogy a mÛködési kockázatok fedezésére szolgáló tÕkekövetelmény meghatározásának pontos eljárásai még nincsenek véglegesítve, nem lehet kétséges, hogy már a belátható jövÕben a mÛködési kockázatokra tÕkét kell allokálni.
>> A hazai helyzet
Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy az alábbiakban ismertetett, a bankok mÛködési kockázatkezelési gyakorlatát bemutató értékelés az elmúlt év szeptemberében készített felmérés eredményein alapul. Tekintettel arra, hogy ez a terület nemzetközi szinten is folyamatosan és egyre növekvÕ ütemben fejlÕdik, s emellett az utóbbi idÕszakban Magyarországon is mind gyakrabban foglalkoznak e témával, feltételezhetÕ, hogy a bankok egy részénél már további elÕrehaladás történt a mÛködési kockázatok feltérképezésében és kezelésében.
A felmérés során a kérdÕívet 40 bank részére küldtük meg, melybÕl 29 küldte vissza a választ. A mérlegfÕösszeg szerinti piaci részesedés alapján a válaszadók a szektor 83 százalékát képviselik. A felmérés tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a magyar bankrendszerben piaci szerepük és méretük alapján meghatározó súlyt képviselÕ bankok többségénél már tudatosan figyelnek a mÛködési kockázatokra, és a jövÕbeni terveik között szerepel a mÛködési kockázat kezelésének fejlesztése. Különösen jellemzÕ ez a külföldi tulajdonosi háttérrel bíró nagy bankokra, amelyek egy részénél már megtörtént vagy jelenleg van folyamatban az anyabanknál bevezetett rendszer adaptálása.
A közepes és kisebb méretÛ bankok között lényegesen kevesebb olyan található, amelynél a mÛködési kockázat kezelése mint önálló tevékenység megjelenik. Azok a bankok, amelyek lépéseket tettek a terület fejlesztése érdekében, általában - hasonlóan a nagyokhoz - a külföldi tulajdonos ösztönzésére, illetve az általa alkalmazott módszerek átvételével kezdték el kialakítani kockázatkezelési rendszerüket. A kockázatkezelési tevékenység költségigényessége, valamint a banküzem könnyebb átláthatósága miatt ezeknél a pénzintézeteknél a nagy bankokhoz viszonyítva kevésbé szofisztikált rendszer kiépítése várható, ugyanakkor a Bázeli Bizottság ajánlásai alapján elÕre jelezhetÕ, hogy bizonyos szintÛ elvárásoknak megfelelÕ eljárás kialakítására fel kell készülniük.
A mÛködési kockázatok meghatározását tekintve ki kell emelni, hogy a bankoknak jellemzÕen általános alapismeretük van arról, hogy melyek azok a területek, ahol ezek felléphetnek (legalábbis a definíció szintjén ismerik a mÛködési kockázatokat), ugyanakkor jelentÕs részüknél mélyebb, a kezelési tevékenység megszervezéséhez és elindításához szükséges tudás még nem áll rendelkezésre.
A mÛködési kockázatok beazonosítása során az egyik fontos lépés a mÛködési, hitelezési és piaci kockázatok közötti kapcsolatok, kölcsönhatások és átfedések tisztázása. A felmérés azt tükrözi, hogy a bankok fÕ vonalakban már felismerték a három kockázati típus közötti határokat és összefüggéseket, de az árnyaltabb kép kialakításához további ismeretek szükségesek. Problémát jelent ugyanakkor a kockázatok beazonosítását illetÕen, hogy a bankok egy része még nem ismeri fel minden esetben, hogy a mÛködésbeli problémák miatt elszenvedett veszteségek egy jelentÕs hányada mÛködési kockázatokból ered.
A bankoknál a mÛködési kockázat kezelésével foglalkozó területek igen szerteágazóak, a legfontosabbak a következÕk: belsÕ ellenÕrzés, számítástechnikai, bankbiztonsági, banküzemeltetési, jogi, folyamatszervezési területek. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a kockázatok hatékony kezelése az adott mÛködési területet ismerÕ szakemberek által valósítható meg. Másrészt e sokszínÛségben szerepet játszik még, hogy a nemzetközi gyakorlatban is csupán jelenleg formálódnak a mÛködési kockázat kezelésére vonatkozó egységes módszertani és szabályozói iránymutatások.
Ugyanakkor egyre világosabban körvonalazódik annak szükségessége, hogy a felsÕ vezetÕi szintnek alárendelt, központi szervezet alakuljon, mely felelÕs a veszteségek feltérképezéséért, méréséért, a kockázatkezelési módszertan kidolgozásáért, a szakterületek kockázatkezelési tevékenységének koordinálásáért.
>> A nagy bankok helyzete
A meghatározó piaci szereplÕk közül a felmérés idÕszakában mindössze négy banknál alakult elkülönült kockázatkezelésért felelÕs szervezeti egység, illetve a koordinálásért felelÕs szervezet, a közepes és kis bankok egyikének sincs ilyen területe. Az önálló mÛködési kockázatkezelési területek beszámolói általában részét képezik a vezetÕi információs rendszernek, ennek hiányában a bankok többségénél a belsÕ ellenÕrzés jelentéseibÕl értesülnek a vezetÕ testületek a mÛködési kockázatok egy részérÕl. Elismerve a belsÕ ellenÕrzési rendszer fontosságát a mÛködési kockázatok feltárása és kezelése területén, hangsúlyoznunk kell, hogy ez a tevékenység nem helyettesíti teljes egészében a mÛködési kockázatkezelési szakterület feladatait.
A mÛködési kockázatok szisztematikus feltérképezését és értékelését hat kereskedelmi bank kezdte el. Ezek jelentÕs része a banküzemi folyamatok elemzésére, az egyes folyamatokon belül a legkritikusabb pontok beazonosítására összpontosít a mÛködési kockázatok felmérése során. Ezek a mérési módszerek elsÕsorban arra nyújtanak lehetÕséget, hogy rangsorolni lehessen mÛködési kockázati kitettség szempontjából az egyes tevékenységeket, és meg lehessen határozni, hogy relatíve melyik terület a kockázatosabb, melyik tevékenység kevésbé.
A jövÕbeni veszteség valószínÛségének és várható mértékének prognosztizálásához azonban szükség van a mÛködésbÕl származó, a múltban elszenvedett veszteségadatokra. A nemzetközi gyakorlatban már tapasztalható tendenciákkal ellentétben a magyar bankszektorban még nem figyelhetÕk meg érdemi lépések sem a szektor egészére vonatkozó, mÛködési veszteségeket nyilvántartó adatbázisok, sem a bankokon belüli saját adatbázis kialakítására.
Ezen a téren a felkészülést jelentÕs mértékben támogatná - természetesen számos megvalósíthatósági és módszertani kérdést felvetve -, ha a bankok között létrejönne az adatok gyÛjtésére és nyilvántartására vonatkozó együttmÛködés, amelynek révén esetleg csökkenthetÕk lennének az adatbázis kiépítéséhez szükséges erÕforrások, és a szinergiák kihasználásával hozzá lehetne járulni a terület fejlesztéséhez.
A bankok véleménye megegyezik abban, hogy a legfontosabb kockázatcsökkentÕ technika a hatékony belsÕ ellenÕrzési rendszer kialakítása és ezen belül a munkafolyamatba épített kontrollok, amelyekhez szorosan kapcsolódik a megfelelÕ folyamatszabályozás, a folyamatok eredményességének rendszeres ellenÕrzése és mérése, valamint tervszerÛ újraértékelése és újraszabályozása a körülmények változásának megfelelÕen. A bankok egy része emellett üzletmenet-folytonossági terv keretében kidolgozott kockázatcsökkentÕ eszközöket, kockázati limiteket, valamint a mÛködési kockázatokra kötött biztosításokat is alkalmaz azok csökkentése érdekében.
>> Új elÕírások 2005-tÕl
A jelenlegi elképzelések szerint a Bázeli Bizottság 2005-tÕl tervezi bevezetni a mÛködési kockázatokra vonatkozó tÕkekövetelményi elÕírásokat, és az EU az ajánlások elfogadását követÕen azokat azonnal átülteti az unió belsÕ szabályozásába, így Magyarország uniós csatlakozását követÕen az elÕírások a magyar pénzügyi szolgáltatókra is automatikusan vonatkoznának. EbbÕl adódóan a magyar bankok számára a legfontosabb feladatok az elkövetkezÕ idÕszakban az alábbiak:
- Létre kell hozni a mÛködési kockázat kezelésének egységes koordinációját biztosító szervezeti egységet - lehetÕleg integrálva az egységes kockázatkezelés folyamatába -, melynek feladata a bankszintÛ mÛködési kockázatok azonosítása, mérése és tudatos kezelése.
- Fel kell készülni a Bázeli Bizottság által készített, "A mÛködési kockázatok kezelésének helyes gyakorlata" címÛ dokumentumban felállított követelmények adott banknál történÕ bevezetésére.
- Meg kell kezdeni a mÛködési kockázattal összefüggÕ veszteségadatok módszeres gyÛjtését.
