Szigorúan ellenÕrzött közpénzek
A feladat tehát - részletezte az elképzeléseket lapunknak Gadó Gábor, az Igazságügyi Miniszté-rium helyettes államtitkára - kettÕs: egyfelÕl az állami szerv számára biztosítani kell, hogy eleget tehessen törvényi kötelezettségének és nyilvánosságra hozhassa a közérdekÛ adatokat. A magáncégek esetében ugyanakkor - a Ptk.-ban és más magánjogi, gazdasági jogi törvényekben - egyértelmÛvé kell tenni az üzleti titok fogalmát, valamint korlátozási szempont-
jait. A program végrehajtásához tehát elengedhetetlen az adatvédelmi törvény módosítása.
A kormány "üvegzsebprogramját" elÕsegítÕ határozat a végrehajtás jogszabályi hátterének biztosítását szolgálja. Megszabja a jogalkotási feladatokat, illetve a szabályozás menetrendjét. Ennek értelmében két kiemelten fontos jogszabály-módosítást kell elÕkészíteni, valamint jogi és technikai lépésekkel meg kell alapozni a közérdekÛ adatok tényleges nyilvánosságát. A korrekciók az Állami SzámvevÕszékre vonatkozó és az adatvédelmi törvényt érintik - magyarázta Gadó Gábor.
A hatályos szabályozás szerint az ÁSZ magántulajdonban álló szervezeteknél csak az államháztartásból kifizetett támogatások körében végezhet ellenÕrzést. Számos, nem támogatás formájában mÛködÕ, alapvetÕen üzleti kapcsolat létezik azonban az állami és a magánszféra között. Így például magáncégek sora jut közbeszerzési eljárásban vagy koncessziós szerzÕdés révén közpénzekhez. Ezek felhasználását, a felelÕs gazdálkodást a számvevÕszék a pályázatot kiíró vagy a megállapodást megkötÕ állami szervnél vizsgálhatja csupán, a másik félnél, a magánvállalatnál - jóllehet közérdek fÛzÕdik hozzá - már nem kísérheti figyelemmel. Ezért a módosítás arra irányul, hogy a számvevÕszék - amely a parlamentnek alárendelt, ekként a végrehajtó hatalomtól független szerv - nyomon követhesse a közpénzek célszerÛ és ésszerÛ felhasználását a magánszférában is.
Gadó Gábor elmondta: a tervek szerint a központi költségvetési szervek éves beszámolóit - hasonlóan a nagyobb önkormányzatokéhoz - független könyvvizsgáló auditálásához kötnék. Meghatározott összegÛ költségvetési támogatás felett az ÁSZ pályáztatná és választaná ki azokat a könyvvizsgáló cégeket, amelyek az érintett szervek éves beszámolóját ellenjegyeznék, vagy - adott esetben - megtagadnák. Ezáltal idÕben fény derülhetne az esetleges visszásságokra. Mindez a számvevÕszék mai ellenÕrzési jogosítványát nem érintené. A független könyvvizsgáló kijelölése - következésképp annak ellenÕrzése, hogy az auditálás korrekt módon megtörtént-e - további garanciális elemként épülne be a jelenlegi vizsgálati rendszerbe. Ennek a nagyobb költségvetési szervek esetében mÛködtethetÕ külsÕ kontrollnak a funkciója az lenne, amit a könyvvizsgálás az üzleti életben betölt, még ha ott mások is a szabályai.
A törvénymódosító tervezeteknek az igazságügyi tárca irányításával, széles körÛ szakmai egyeztetést követÕen októberig kell elkészülniük. Kétharmados törvényekrÕl van szó, ám - vélekednek az IM-nél - a változások olyan mértékben erÕsíthetnék az állam iránti közbizalmat, hogy az reményt ad a politikai konszenzusra.
Emellett - a Pénzügyminisztérium vezérletével, decemberi határidÕvel - folyik majd az a munka, amely az adatvédelmi törvénynek a közérdekÛ adatok nyilvánosságára vonatkozó, jelenleg csak hellyel-közzel érvényesülÕ követelményét teszi valóban végrehajthatóvá. A szükséges rendelkezések mellett megfontolás tárgya egy közhiteles nyilvántartás létrehozása, ahol az érdeklÕdÕk hozzájuthatnak az adatkezelÕk tevékenységével kapcsolatos legfontosabb információkhoz.
-->
