Végletes vélemények az EU agrárreformjáról
A várt frontok mentén fejtették ki első véleményüket a tagok mezőgazdasági miniszterei az Európai Bizottság agrárterveiről. A radikális reformokat szorgalmazó négyek többnyire "bátor, jövőbe tekintő papírnak" nevezték, míg mások számára teljesen elfogadhatatlan. A két végletet a spanyol, görög és az ír miniszter (az elutasítók oldaláról), illetve a svéd, holland, brit delegáció (a támogatók részéről) nyújtotta. Árnyaltabban, de egyértelműen zárkózott fel az előbbiekhez a francia, a portugál és részben az osztrák, az utóbbiakhoz a német és a dán miniszter.
Az elutasítók legtipikusabb érvei arra irányultak, hogy a bizottsági javaslat túl radikális, nem volt rá felhatalmazása, emellett a körülmények nem is tették ezt indokolttá. Visszatérően óvtak a közvetlen kifizetések csökkentésétől, ami szerintük szegényebb farmerek, sőt egyes térségek jövőjét is veszélyeztetheti. A görög felszólaló külön is leszögezte: nem fogadja el, hogy a közvetlen kifizetések lefaragásából finanszírozzák az új tagok bevonását.
Vele ellentétben a holland miniszter arról beszélt, hogy a bővítés kapcsán azon a kettősségen kell úrrá lenni, hogy nem tehetnek megkülönböztetést a régi és az új tagok között, másfelől viszont a mai rendszer kiterjesztésére nincs elegendő pénzügyi fedezet. Úgy fogalmazott, hogy joggal vált a dán elnökségi program prioritásává a bővítés, de erre szerinte csak akkor kerülhet sor, ha van tényleges agrárreform is.
Holland, svéd és brit részről határozottan helytelenítették, hogy a bizottsági javaslat nem megy eléggé messzire, nem ajánl elegendő megtakarítást a közös agrárbüdzsében, illetve csekély mértékű csökkentést vetít előre a közvetlen kifizetésben (a svéd miniszter a teljes eltörlését tartaná kívánatosnak). Egyúttal egyetértettek a támogatások és az agrártevékenység szétválasztásával. A német tárca vezetője viszonylag visszafogottan támogatta a tervet, ami szerinte jó irányba megy, de a részletek alaposabb megvizsgálását is igényli. (Elemzésünk a 16. oldalon)
