Egyre kisebb az olimpiai rendezés hátszele
Az utóbbi időben egyre inkább úgy tűnik, lanyhul Magyarországnak a két nagy sportüzleti és sportpolitikai projektjére, a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) és a 2012-es nyári olimpiai játékok megrendezésére irányuló törekvése.
Igaz, világesemények rendezési költségeiről hivatalos adatok egyelőre még nincsenek, egyes számítások szerint az Eb-rendezés legalább 500 milliárd forintba kerül, az olimpiára pedig legkevesebb 3000 milliárdos előkészületek szükségesek. A választásokat megelőző kampányidőszakban sem fennkölt szónoklatokból, sem pedig anyagi támogatás odaítéléséből nem volt hiány. Jelenleg azonban már biztosan csúszik a PricewaterhouseCoopers (PwC) által készített olimpiai megvalósíthatósági tanulmány nyilvánosságra hozatala, és visszaesett az Eb-előkészítés politikai hátszele is. Ráadásul időközben az is kiderült: egyik feladat kivitelezéséhez sem áll rendelkezésre a szükséges pénzügyi keret. A PwC nyílt közbeszerzési eljárás útján nyert 395 millió forint+áfa értékű megbízásából egyelőre 200 millió hiányzik, míg az Eb-pályázat bemutatásával összefüggő, tovább már nem halasztható kifizetésekre augusztus 2-án a költségvetés általános tartalékából kellett 150 millió forint biztosításáról döntenie a kormánynak, hogy fedezetet találjon a már elvégzett munkákra. Igaz, az új kormány ugyanakkor a 2159/2002-es kormányhatározattal szemben indokolatlannak találta a stadiontervek elkészítésére korábban megítélt 500 millió forintos igényt. Így egyelőre kérdéses, hogy a szeptember 23. és 27. között hazánkba érkező UEFA-szemlebizottság a nyolc kijelölt helyszínen - köztük a két fővárosi helyszínen, valamint Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron, Győrben és Kaposváron - a leendő pályákról milyen látványtervekre vethet szigorú pillantást. Ismeretes az is: az új sportkormány, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminiszté-rium (GYISM) stadionhelyszínekről kialakított elképzelése sem egyezik elődje, az ISM terveivel. A GYISM vezetése több jelenlegi helyszín Eb-rendezési alkalmasságát megkérdőjelezi.
Az Eb-pályázat június 19-i hivatalos stockholmi bemutatását követően csökkent a magyar pályázat sikeres kivitelezése érdekében indított lobbi hatékonysága - ismerte be Huszár István, az Eb-előkészítő bizottság egyik vezetője. Lobbizásra persze mindig lehet alkalmat találni: az augusztus 21-i - Puskás Ferenc 75. születésnapja alkalmából rendezendő - magyar-spanyol barátságos mérkőzésre például várhatóan több UEFA-vezető is érkezik. Igaz, az Eb-vel kapcsolatos célirányos "lövések" hivatalosan szigorúan tilosak az adott mérkőzés kapcsán.
Magyarország rendezési esélyeinek latolgatásába mindenesetre nem érdemes bocsátkozni - véli Huszár István. Mint mondja: a létesítmények, az infrastruktúra, a vendéglátóipar tekintetében több, sokkal jobban felkészült kandidálóval is nehezen tudja felvenni a versenyt a magyar pályázat, ugyanakkor Magyarországnak a kelet-közép-európai térségben szerzett meghatározó és folyamatosan növekvő gazdasági-politikai szerepe előnyt is jelenthet. Ráadásul elég csak arra gondolni, hogy a 2004-es Eb-házigazda Portugália jelenleg is számos rendezési problémával küzd, pedig többek között olyan vetélytárssal szemben nyerte el a rendezés jogát, mint Spanyolország, amely gond nélkül alkalmas lehetett volna a feladatra.
A nagy projekt, az olimpiai pályázat azonban egyre kisebb hátszéllel fut. Igaz, a teljes leállás várhatóan csak akkor következik be, ha a megvalósíthatósági tanulmányt készítő PwC makrogazdasági elemzéseit a szakértők és politikusok is úgy értelmezik majd, hogy a 2012-es időpont helyett egy későbbi alkalom mellett célszerűbb dönteni, ha sikeres olimpiát szeretne Magyarország rendezni. Egy biztos: a tanulmányt a PwC nem tudta elkészíteni a kiírt, július 31-i határidőig. Bienerth Gusztáv, a cég vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: szeptember végére készülhet el a teljes anyag. Hangsúlyozta: ebben a pillanatban nem tud választ adni arra a kérdésre, érdemes-e Magyarországnak olimpiát rendeznie 2012-ben, mivel a tanulmányban hiányosak a makrogazdasági elemzések, ráadásul szükséges azoknak a részletes összevetése az ország gazdasági fejlődését előirányzó tizenöt éves terv elemeivel is.
