Globális hatású barna felhő

Az ázsiai barna felhő: klimatikus és egyéb környezeti hatások című, amerikai, német és indiai tudományos intézetek mintegy 200 munkatársának műholdas észlelések és számítógépes modellezések, többéves megfigyelések alapján összeállított jelentése szerint a csaknem három kilométer vastag légköri képződmény hamuból, koromból, savakból, gázpermetből és egyéb részecskékből áll. Klaus Töpfer UNEP-vezérigazgató szerint a jelenséget a számtalan erdőtűz, mezőgazdasági hulladékok égetése, a megnövekedett gépjárműhasználat, az iparban és a hőerőművekben felhasznált fűtőanyagok mennyiségének fokozása, a fával, trágyával és egyéb "bioüzemanyaggal" fűtött többmilliónyi tűzhely tökéletlen égése okozza.

Az "égi koktél" lehűti Ázsiában az alsóbb légrétegeket, s ezzel 10-15 százalékkal csökkenti a talajt elérő napsugárzást, ugyanennyivel ritkítva a termést. Míg azok a területek, amelyekre "ráül", hűvösebbek lesznek, addig a környező vidékek felmelegednek. Következményeként - idéz a BBC a 22 millió font költséggel készült jelentésből - megváltozik a téli monszun természete: kevesebb eső hull Északnyugat-Ázsiában, de keletebbre több. A modellszámítások szerint Északnyugat-Indiára, Pakisztánra és Afganisztánra a megszokottnál kevesebb eső és hó, míg Közép-Ázsia szomszédos területeire akár 20-40 százalékkal is több jut. Ázsia lakossága 30 év múlva eléri az ötmilliárdot, s a jelenség és elsősorban a légzőszerveket károsító hatása csak súlyosbodni fog - áll a The Timesban. Becslések szerint több százezerre tehető majd az ilyen károsodások okozta korai halálesetek száma.

A barna felhő összetevői a magas légkörben igen mozgékonynak bizonyulnak, ami globális következményekkel jár - mondta Töpfer. A képződmény két hét alatt akár meg is kerülheti a Földet, mindenütt klimatikus rendellenességeket okozva. Európában például szokatlan felmelegedést idézhet elő. A felhő hatásának tulajdonítják, hogy 1999-ben és 2000-ben szokatlan szárazság volt Pakisztánban és Nyugat-Indiában. A környezetszennyező felhő ellenszerét a tudósok a tisztább égési technológiák, a jobb minőségű tűzhelyek elterjesztésében, a szél- és napenergia fokozott alkalmazásában és olyan törvények meghozatalában látják, amelyek az erdők védelmében is előírják a megújítható energiaforrások alkalmazását.